VIII. AZ INTÉZMÉNY SAJÁTOS FELADATAI

 

1. 1.    Gyermekvédelem:

• Az óvoda közreműködik a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.
• Ha az óvoda a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség védelme érdekében indokolt, konzultál a fenntartó oktatási osztályával, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, az óvoda vezetője megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy a nevelési –oktatási intézmény a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen.

 

• Az intézményi faliújságon ki kell függeszteni a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát.

 

 

• A gyermekvédelmi felelős feladata:
• a veszélyeztetett gyermekről azonnal tájékoztatja az intézmény vezetőjét, majd együtt alakítják ki a további cselekvési tervet, illetve felveszik a kapcsolatot – szóban és jelző lap kitöltésével – a gyermekvédelmi szervekkel.
• Rendszeresen kapcsolatot tart fenn a területi Családsegítő szolgálattal, melynek formái: jelzés szóban és telefonon, esetmegbeszélések, problémamegoldó fórumok, családlátogatások, közös továbbképzések, megbeszélések.
• A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az óvoda vezetője indítson eljárást a gyermek lakóhelye/tartózkodási helye szerinti illetékes polgármesteri hivatalnál a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.
• Mint az intézményi IPR menedzsment egyik tagja aktívan részt vesz a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségét biztosító intézményi képesség-kibontakoztató, integrációs programban.

 

Alapelvek érvényesítése

• A szegregálás elkerülésének elve. Az integrált nevelés során az összes gyermeknek, ezen belül minden gyermeknek megfelelni.
• Normalizációs elv, melyben a gyermekek normavilágának megértése, átmeneti

értékrend deficitjének változtatása, minimális korlátozással. Azonos jogok és lehetőségek biztosítása a speciális szükségletek, különleges ellátást igénylő gyermekek számára.

• Integráció. A gyermekek sajátságos szükségleteit, problémáit egyénre szabott

nevelési, oktatási programmal elégítjük ki, differenciálás sokszínű alkalmazása.

•  A gyermekeket csak annyira terheljük, amennyire képes és annyi segítséget biztosítunk, amennyire szüksége van. Az önállósághoz vezető utak kialakításának segítése.
• A lehető legkorábbi beavatkozás elve.
•  Az együttműködés, a probléma komplex megközelítése, a célkitűzések
• megfogalmazásában.
• A családok tiszteletben tartása a családi nevelés erősítése a rászorultak körében
•  Az egyenlő hozzáférés elve az esélyegyenlőtelenségek csökkentése érdekében
• Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett kiemelt a befogadó környezet megteremtésével a kialakult előítéletek lebontásához való hozzájárulás, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése.

 

Céljaink

• Érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok, a védelem a testi, értelmi, érzelmi fejlődést akadályozó környezeti ártalmaktól.
• Megvalósul hátránykompenzálással az esélyegyenlőség, az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára.

Feladataink

• A gyermekek körülményeinek figyelemmel kísérése, a fejlődés nyomon követése, a gyermekvédelmi munka, valamennyi óvónő feladata.
• A gyermekvédelmi esetek kiszűrése
• A szükséges nyilvántartások vezetése
• Kapcsolattartás, együttműködés az óvodán belüli munkaközösségekkel, az óvodán kívüli, Gyermekjóléti Szolgálattal, Pedagógiai Intézettel, Egészségügyi szervekkel.
• Prevenció és korrekció, tehetséggondozás a pedagógiai munkában.
• Integráció a pedagógiai gyakorlatban.
• A szociális érzékenység felkeltése a gyermekek és szülők közösségében
• Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése
• A családi nevelés kiegészítése, kompenzálása a gyermekek szociokulturális,

mentális hátrányainak, esélykülönbségeinek csökkentése

•  Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

 

 

 

A megelőzés feladatai

• A gyermeki és szülői jogok megismertetése és érvényesítése az óvodában.
• Elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését és folyamatos itt tartózkodását.
• A be óvodázás segítése a gyermekek fogadásának új elemei (szülőkkel szervezett programok) gyermekelőadások, játszóházak szervezése felajánlások adományozása (gyümölcs)
• A gyermek sajátos nevelési igényének, hátrányának megfelelő pedagógiai ellátás biztosítása.
• Egészségügyi szűrővizsgálat biztosítása.
• Együttműködés gyermekvédelmi társszervekkel.

 

A feltárás feladatai

• A gyermekek és családjuk sokoldalú megismerése (dokumentumok, nyilatkozatok begyűjtése) komplex állapotfelmérés
• A gyermekek veszélyeztetettségének és hátrányos helyzetének megkülönböztetése – a gyermek és környezetének aktuális állapotának figyelembe vételével. Az adatváltozások nyomon követése
• Sokrétű egészségügyi szűrővizsgálatok, ill. szükség esetén szakorvosi vizsgálatok kezdeményezése. A fejlődés nyomon követése.
• Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás, közös programok. A gyermekek óvodai
• beíratásának támogatása.

 

A megszüntetés feladatai

• Hatékony egyéni felzárkóztató munkával az erélyegyenlőség feltételeinek

megteremtése.

• Egészségvédő, mentálhigiénés programok, egészségnevelést szolgáló projekthetek szervezése, veszélyhelyzetek elkerülésére nevelés.
• A sajátos nevelési igényű kisgyermek másságát elfogadó környezet kialakítása.

(befogadó intézményi légkör, gyermekközösség, szülők közössége)

• A kiemelt figyelmet igénylő gyermek kiemelkedő képességének felismerése, és

gondozása.

• Az esélyteremtést támogató lépések szolgáltatások folyamatos figyelemmel kísérése (a nevelésben, a gyermekek mérésében)
• Élményszerző kirándulások szervezése
• Az óvodában való tartózkodást segítő tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése (jelzőrendszer működése, partnerségi kapcsolatok, egészségügyi szolgáltatások, szociális segítségnyújtás lehetőségei)
• Az igazolatlan hiányzások minimalizálása (a napi nyilvántartásban az igazolások nyomon követése
• Fogadóórák, egyéni beszélgetések, visszatérő családlátogatások alkalmainak gyarapítása, a meggyőzés módszerének alkalmazása
• Szoros kapcsolat kialakítása a látens módon segítséget kérő családokkal

(Az együttműködés tartalmi elemeinek kidolgozása gyermekvédelmi szempontból a Kapcsolatrendszer fejezetben került kifejtésre, a részletes tartalmi elemeket az évente megújított Együttműködési megállapodás tartalmazza)

• A fejlődés eredménye az óvodáskor végén

-         A gyermekek én-képe önértékelése, lelki egészsége nem mutat komoly sérülést.

-         A gyermekek teherbíró, küzdőképességük fejlődik, alkalmassá válnak, hogy

• megfelelő harmóniában éljenek önmagukkal és környezetükkel.

-         A gyermekek képessé válnak a csoportban való alkalmazkodásra, kialakul a kompetencia érzése.

• A gyermekek képessé válnak veszélyhelyzetek elkerülésére, felismerésére.

-         A gyermekek teljesítménye a valós képességeiket tükrözik.

-         Csökkennek az indulási hátrányokból és fogyatékosságból adódó különbségek.

 

2. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése.

• Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése

A sajátos nevelési szükséglet, mint fogalom, sokkal tágabb elnevezés, szélesebb populációra terjed ki, mint a fogyatékos, vagy sérült elnevezés. Több az olyan gyermek, akinek szüksége van a megsegítésre, hátrányos helyzete, születési determinációja, részképesség zavara miatt.

A speciális nevelési szükséglet nem, a képességek hiányára, hanem inkább a teendőkre összpontosít Ez a megjelölés lényegesen általánosabb a korábbinál, szándékosan kerüli, valamennyi fogyatékossági kategória konkrét megnevezését. Ezzel egyben elszakad az orvosi jellegű osztályozástól, ezt felváltja a pedagógiai hangsúly.

Kiterjed a kevésbé pregnáns, inkább átmeneti jellegű, ill. a nem egyértelműen organikus eredetű nevelési szükségletre (pl. a diszlexiák típusai, tanulási problémák pszichés okok miatt) is, melynek eredete nem ritkán emocionális, vagy szociális jellegű.

A fenntartói döntés, és feladat-ellátási kötelezettség az alapító okiratban megfogalmazott feladat meghatározás alapján, óvodánkban a sajátos nevelési igényű gyermekek fogalomköréhez tartozó gyermekek ellátása kiterjed, az:

• Érzékszervi, (látássérült, hallássérült)
•  Értelmi, (enyhe fokban sérült)
• Beszédfogyatékos,
• Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartászavarral) küzdő gyermekekre, tanulókra. (A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekekre és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekekre)
• A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek problémáinak feltárására, segítésére.
• A helyi nevelési rendszer szerves részeként működik, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve figyelembe vételével.

Az irányelvek főbb pontjai:

• A fogyatékos gyermekek joga, hogy állapotuknak megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljenek attól kezdődően, hogy a fogyatékosságot megállapították. Olyan többletszolgáltatással kell kiegészíteni a nevelési gyakorlatot, amelyik a fogyatékos gyermekek sajátosságaihoz igazodik.
• Tehetséges gyermek nevelése

A tehetséges gyermekek is különös bánásmódot igényelnek. Differenciálással és egyéni foglalkozások során bontakoztatjuk ki tehetségüket.

Lehetőség van a Nevelési Tanácsadó által szervezett tehetséggondozásra is.

• Az óvodai nevelés új módon kiegészíti, bizonyos esetekben korrigálja a családi nevelést.
• Az irányelvek intézményünkre vonatkozó része
• A tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangba kerüljenek,
•  A gyermekeknek joga, hogy állapotuknak megfelelő gyógypedagógia ellátásban részesüljenek, fejlesztésük a számukra megfelelő területen valósuljon meg.
• Nevelésük, fejlesztésük a terhelhetőség figyelembe vételével történjen
• A gyermekek harmonikus személyiségfejlődését, elfogadó, eredményeket értékelő környezet, befogadó csoportlégkör kialakítása segítse
•  A gyermekek viselkedésében érvényesüljön a hátrányos megkülönböztetés kizárásának elve
• A fejlesztő foglalkozások programjai az intézmény programjának tartalmi elemeivé váljanak.

Céljaink

• Harmonikus, nyugodt óvodai környezetben

- biztosított a gyermekek integrált nevelése, esélyegyenlősége,

- javul a gyermekek életminősége, a társadalmi beilleszkedése,

- csökkennek a fogyatékosságból adódó hátrányok,

- természetessé válik a gyermekek közötti különbözőség elfogadása.

 

Általános feladatok

A napi tevékenységekbe a speciális tevékenységek beépítése, melyek a sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztatását segítik elő.

• Az egyéni fogyatékosságból fakadó, hiányzó-vagy sérült funkció helyreállítása, új funkció kialakítása.
• Az ép funkciók bevonása, a hiányzók pótlása érdekében, a különböző funkciók egyensúlyának kialakítása.
• Speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása.
• Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése
• A fejlesztés céljait, minden esetben a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatára kell építeni.

Feladatok

Integrált nevelésből adódó pedagógiai feltételek biztosítása:

• Sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása.
• Egyéni szükségletekhez igazodóan, speciális segédeszközök használatára, elfogadására, következetes használatára, megóvására nevelés
• Kompenzációs lehetőségek körének bővítése, a nem-vagy kevéssé sérült funkciók differenciált működésének tudatos fejlesztése
• Kiemelkedő teljesítményre képes területek felismerése.
• Rugalmas szervezeti keretek kialakítása, az egyéni foglalkoztatás megvalósításához
• Az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítők, tájékoztatása a sajátos nevelési szükségletről a gyermekek befogadásához.
• A szülők megfelelő tájékoztatása, együttműködés a családdal.

A fejlesztő tevékenység legfontosabb területei:

A tevékenységet meghatározó tényezők; a fogyatékosság, típusa, súlyossága, a speciális ellátás kezdetének ideje, az életkor, a meglévő ismeretek alapján:

• A kognitív funkciók, (vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés)
• Motoros képességek, (alapmozgások, mozgáskoordináció, egyensúly)
• Beszéd –és nyelvi képességek fejlesztése, (nonverbális, verbális kommunikáció, beszédindítás, beszédmegértés stb.)
• Játéktevékenység alakítása, játékhasználat elsajátítása
• Szociális kompetenciák kialakítása, a fogyatékosság függvényében, más-más hangsúlyt kap.

Sérülés specifikus fejlesztés feladatai:

1. Érzékszervi- sérült gyermek fejlesztésének feladatai:

a) Látássérült gyermek fejlesztésének feladatai

A látássérült gyermekek, nevelés szempontjából lehetnek: vakok, alig látók és gyengén látók.

Kiemelt hangsúlyt kap; az önkiszolgálás, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztántartása. Mindvégig figyelembe kell venni a fizikai terhelhetőség korlátait, tekintettel az adott szembetegségre.

Vak gyermekek fejlesztésének feladatai

• Játék közben, az ép érzékszervek aktiválására, mozgás-ritmus, téri tájékozódás

fejlesztése. Testkultúra kialakítása, tartáshibák megelőzése, fejlesztése.

• Életkoruknak és sérülésük mértékének megfelelő önállóság kialakítása

(önkiszolgálás)

• A környezet valósághű megismertetése, sokszínű érzékeltetéssel, az eszközök tapinthatóságának biztosításával, támpontokhoz kötött téri tájékozódással.
• Akusztikus minták, mozgás és verbális kifejezések használata az ismeretszerzésben

Alig látó gyermek fejlesztésének feladatai

Adottságaik szerint tapintó-halló, vagy látó -halló(tapintó) életmódra készíthetők fel, de fontos a látásteljesítmény megőrzése,intenzív fejlesztése is. A fejlesztés területei megegyeznek a gyengén látó gyermekek fejlesztésével.

Gyengén látó gyermekek fejlesztésének feladatai

Látásukat sokkal közelebbről, kisebb térben tudják használni. Nevelésük speciális optika eszközök segítségével, vizuális megismerés útján történik, hallási, tapintási ingerekkel kiegészítve.

• A testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása és az ehhez szükséges környezet megteremtése. (dönthető asztallap, világítás)
• A környezet vizuális megismertetése, látás használatának megtanulása a távoli és közeli környezetben.
• Nagymozgások fejlesztése, mozgáskoordináció, mozgásbiztonság kialakítása.
• Térbeli tájékozódás fejlesztése a látás használatával.
• A kézügyesség, a finommozgás fejlesztése az írás előkészítése

 

b) Hallássérült gyermek fejlesztésének feladatai

Súlyosan hallássérült –siket--és enyhén hallá sérült-nagyothalló- gyermekek esetében a halláskárosodás miatt, az érthető kiejtés elmarad, ennek következtében, a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás korlátozódhat, az egész személyiség megváltozhat. A speciális ellátással a súlyos következmények kialakulása csökkenthető.

A hallássérült gyermekek egy része speciális segítséggel részt vehet az óvodai nevelésben.

Központi feladat a kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése, amely az egész napi óvodai tevékenységben jelen van.

Súlyos fokban hallás sérült gyermekek fejlesztésének feladatai

• A hallás fejlesztése, a hangos beszéd aktív használatának építése
• Kognitív funkciók-, és a grafomotoros funkciók fejlesztése
• Érzelmi fejlesztés, az önkiszolgálás fokozása.
• A beszédértés, szókincs a szájról olvasási készség, érthető kiejtésre nevelés.

Enyhe fokban hallás sérült gyermekek fejlesztésének feladatai

Az emberi beszédhang és környezet korlátozott felfogására képesek. Beszédfejlődésük késve, speciális segítséggel indul meg.

• A nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény- és tevékenység erősítése, a beszédérthetőség javítása
• A nyelvi kommunikáció, helyzetekhez kötött alkalmazása, a megnyilvánulást segítő eszközrendszer használata, a családi-szociális háttér bekapcsolása a fejlesztés rendszerébe

2. Az enyhe értelmi fogyatékos kisgyermek fejlesztésének feladatai

Az ép gyermekekkel történő együttnevelés, a társakkal történő együttműködést, a kommunikáció fejlődését segíti elő.

• A gyermek szükségletei szerint folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről való gondoskodás.
• Az önmegvalósítást, szociális beilleszkedést segítő képességek és a gondolkodási képességek fejlesztése.

3. Beszédfogyatékos kisgyermekek fejlesztésének feladatai

Beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlettségű gyermek szenzoros, motoros, vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyskalkulia, súlyos orrhangzóság stb.) miatt eltérően fejlődik.

Az akadályozottság megmutatkozhat, beszédhangok ejtésében, beszédészlelési, megértési zavarokban, beszédritmus sérülésében, a beszédhelyzetek tartós hárításában, megtagadásában, ill. általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség kieséssel. A diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai is ide sorolhatók.

• Komplexitás a fejlesztésben; sokoldalú percepciófejlesztés, kinesztéziás, auditív, vizuális, vizuomotoros koordináció, beszéd motorikus mozgások fejlesztése.
• Speciális terápiák alkalmazása; diszlexia prevenció, grafomotoros fejlesztés.
• Báb és drámaterápia alkalmazása.
• A mozgás és beszédműveletek, transzfer (átviteli) hatásának tudatos használata.

 

A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő gyermekek helyi fejlesztési gyakorlata

A fejlesztésben minden óvodapedagógus részt vesz, de a fejlesztőpedagógusok tevékenysége kiemelt jelentőséggel bír.

1.) A megelőzés feladatai közé tartozik, hogy már középső csoportban az óvónő javaslatára, megfigyelései alapján, a fejlesztőpedagógusok által kidolgozott helyi szempontsor kritériumai szerint, és 4 éves korban DIFER mérés eredményeit figyelembe véve, a gyermekek differenciált fejlesztésben részesülnek. A helyi program kiemelt fejlesztési feladatai, alapját képezik a fejlesztési gyakorlatnak.

2. ) A fejlesztés gyakorlata:

A fejlesztőtevékenységek színterei:

- Csoportszobai integráció: sérülés-specifikus feladat tervezése a napi tematika szerint (jelölése a művelődési tartalomnál) szokás szabályrendszerben megjelenő feladatok

- Csoporton kívüli fejlesztés: a fejlesztőpedagógusok, tervezett tevékenysége

- Csoporton belüli hospitálás: célja a gyermek sokoldalú megismerése

- Együttműködés a szülőkkel

3.) A fejlesztési tevékenység értékelése

- fejlettségmérő lapok áttekintése (félévente)

- megfigyelési napló bejegyzései alapján (évente)

- a fejlesztőpedagógus fejlesztési kompetenciába tartozó tesztekkel: (évente)

- (Sindelar teszt, Edtfeld teszt, Dislexya Prevenciós teszt, Pieron féle Figyelem teszt

- állapotváltozásról kontrollvizsgálat a Szakértői Bizottságnál

- DIFER mérés (évente 1x)

Szükséges feltételek

Személyi feltétel: gyógypedagógus

Tárgyi feltételek biztosítása az eszköznorma előírásai szerint történik. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez speciális tárgyi eszközigénye nincs, mert:

Alapvető tárgyi eszközök azonosak program specifikus eszközökkel:

- Nagyméretű tükör, egyéni fejlesztéshez logopédiai tükör,

- Lateralitást (oldaliságot) jelölő karszalag

Anyanyelvi táska MINIMAT eszközök, képkártyák

Mozgásfejlesztést segítő eszközök (labdák hengerek, Ayres, Wesco eszközök)

Finommotorika fejlesztését segítő játékok, eszközök, anyagok

Sikerkritériumok

• Komplex szakvélemények figyelembevételével, segítségével megismerhetjük a sérülés mértékét, melyek alapján tervezzük a speciális fejlesztést.
• Speciális módszerekkel, terápiás eljárásokkal ismerkedünk, a sérüléshez megfelelő fejlesztést alkalmazunk.
• Az együttműködés az óvoda dolgozói között a tervezésben feladatok megosztásában megvalósul.
• A szülők támogató együttműködése folyamatos.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén

- Képesekké váljanak társaikkal való együttműködésre (szociálisan alkalmassá

válnak az iskolai életre).

- Képesekké válnak igényeik, szükségleteik közvetítésére, megértetésére.

- Képessé váljanak nyelvi jelek befogadására, feldolgozására, beszédbeli kommunikációra.

- Saját személyükkel kapcsolatos munkákat önállóan végeznek.

- Kialakul a vizuális jelek felismerése.

- Képesekké válnak a környezetükben állandó, adaptív viselkedésre és indulataik szabályozására.

- Kompenzációs technikákat elsajátítanak.

 

 

3. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése, az óvodai fejlesztőprogram /IPR/ megvalósítása a mindennapok során.

Cél:

• A gyermekek rendszeres óvodába járása

Feladat:

• Befogadó környezet biztosítása
• A gyermek egyéni szükségleteinek megfelelő támogatás
• Támogató, meggyőző munka a szülők felé

Intézményünkben a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beóvodázása 100 %-os. Az óvodai mindennapokban nagy figyelemmel fordulunk a hátrányos helyzetű családokból érkezett, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felé, törekedve a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítására.

Gyermekvédelmi tevékenységünknek köszönhetően a halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekeinek beóvodázása jelenleg 100 %-os. Ebben nagy szerepe van a meggyőző óvodapedagógiai munkának, mely eredményt szeretnénk a továbbiakban is megtartani, illetve fokozni.

Legfontosabb a gyermekek rendszeres óvodába járása, ezért ezt minden óvónő figyelemmel kíséri, és ha szükséges, folyamatosan tartja a kapcsolatot a családdal, különös tekintettel a tanköteles korú gyermekekre. Az együttnevelés érdekében elsődleges feladatunk a családok megnyerése.

Figyelemfelhívással, példaadással erősítjük a szülő felelősségét gyermeke nevelésében.

Gyermekeiken keresztül igyekszünk pozitívan hatni a családi háttérre is.

A gyermekekkel egyéni és mikrocsoportos formában kompenzációt végzünk, egyéni fejlődésükről az óvónők egyéni fejlesztési tervet készítenek.

Ennek érdekében:

• minden 3. évét betöltő gyermek számára biztosítjuk az óvodai ellátást
• elfogadó környezetet biztosítunk a gyermekek számára
• a szükségletekhez igazodó, differenciált fejlesztéssel, tehetséggondozással alapozzuk meg az iskolakezdéshez szükséges készségek, képességek kialakulását
• harmonikus, beilleszkedésre képes személyiség formálásával megkönnyítjük a társadalmi beilleszkedés folyamatát
• hátránykompenzáló tevékenységeket szervezünk

 

Az integrált nevelés során elvárt eredmény:

• A gyermekek beilleszkednek a közösségbe, a közösség aktív tagjaivá válnak
• Természetessé válik a különbözőség elfogadása, segítőkész, odaforduló magatartás jellemző minden gyermekre
• Egészséges személyiségfejlődés, reális énkép, reális önértékelés alakul ki a gyermekekben
• A differenciált fejlesztés következtében induló hátrányaik csökkennek
• Az egyéni érési ütemnek és képességnek megfelelően alkalmassá válnak az iskolakezdésre

 

4. Az etnikai, nemzetiségi kultúra elemeinek igény szerinti megismertetése, ápolása, beépülése az óvodai élet tevékenységeibe /multikulturális nevelés/

Cél:

• A gyermekek rendszeres óvodába járása

Feladat:

• Befogadó környezet biztosítása
• A gyermek egyéni szükségleteinek megfelelő támogatás
• Támogató, meggyőző munka a szülők felé

Elfogadjuk, hogy a nemzetiségi nevelésnek jelen kell lenni valamennyi olyan óvodában, ahol roma gyermekek nevelésével foglalkoznak. A nemzetiségi identitás megalapozása és fejlesztése nem maradhat el, mert ez később súlyos személyiségzavart, identitástudat zavart okoz. Tapasztaljuk azonban, hogy ebben a szülők szemléletformálására is szükség van.

A cigány nemzetiségi nevelés feladatait a szülői igények és a nemzetiség arányainak függvényében határozzuk meg.

A különböző szociális körülmények közül érkező gyermekeket nagy törődéssel vesszük körül az óvodai életbe való bevezetéskor. Figyelembe vesszük, ha esetenként különböző higiéniai szokásokkal érkeznek. Nehezíti beszokásukat az eltérő értékrend a család és az óvoda között.

Fokozatosan ismertetjük meg őket az óvoda helyiségeivel, eszközeivel.

Ennek érdekében :

• az eltérő szociális környezetből érkező gyermekek egészséges életvitelének megalapozása
• a családok nevelési gyakorlatának segítése, formálása, a kisebbségi önkormányzattal együttműködve
• a kisebbség kultúrájának és szokásainak megismertetése, tiszteletben tartása, pozitív érzelmi viszony kialakítása, identitás erősítése
• az érzelmek gazdagítása, az érzelmek felett való uralkodás képességének megerősítése
• alapvető testápolási, higiéniai, öltözködési, étkezési kultúra szokásainak megalapozása

Az óvodai közösségbe való beilleszkedés érdekében – amennyiben ez szükséges – a következő területeket kiemelten kezeljük:

az alapvető higiéniai szokások megalapozása

• helyes, hatékony kézmosás (szappan, körömkefe használata)
• saját törölköző használata
• WC - használata, papírhasználat, WC öblítés, kézmosás, WC használat után
• étkezések előtti kézmosás
• zsebkendő használatának kialakítása
• a fogkefe, fogkrém használatának megismertetése
• időjárásnak megfelelő öltözködés ( fölösleges ruhadarabok levétele)
• evőeszközök rendeltetésszerű használata

érzelmi nevelés és társas kapcsolatok alakítása

• szélsőséges érzelmek feletti uralkodás készségének megalapozása
• alapvető közösségi szokások kialakítása (játék elkérése, átadása, egymás játékának tiszteletben tartása, közös játék szabályainak betartása)
• egymás elfogadása, egymásra való odafigyelés, társak segítése, védelme

differenciált fejlesztés feladatai:

• a nagy és finom motorikus mozgás
• a térérzék, szem- láb- kéz koordináció
• testséma, irányok, téri tájékozódás
• figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet
• összefüggések megismertetése, gondolkodás fejlesztése

A nemzetiségi kultúra elemeinek – szülői igény alapján történő – megismertetése , ápolása, beépülése az óvodai élet tevékenységeibe

/multikulturális nevelés/

Igény szerint megismertetjük a kisebbség kultúrájára jellemző játékokat, verseket, meséket, dalokat, táncokat. A vizuális nevelésben megismertetjük a sajátos szín és formavilágukat.

Vers, mese

Ennek érdekében :

• a nemzetiségi nevelésnek megfelelő igényes irodalmi anyagot állítunk össze
• olyan verseket, meséket, mondókákat választunk a kisebbségi kultúrkincséből, amelyek a gyermekek identitását alakítják.

Ének, zene, énekes játékok

Ennek érdekében :

• a felhasználható zenei és zenehallgatási anyagot kultúrájukból állítjuk össze
• biztosítjuk, formáljuk zenei ízlésüket

Rajzolás, mintázás, kézimunka

Ennek érdekében :

• a mindennapos tevékenységeket kiegészítjük a kisebbségi kultúra sajátos tér-forma-,

és színvilágának megismertetésével

• beépítjük a nemzetiségi kultúrában jelentkező alkotói technikákat
• a kisebbséghez tartozó szülők, nagyszülők munkáinak bemutatása

(gyékényszövés, vesszőfonás)

A külső világ tevékeny megismerése

Ennek érdekében:

• a pozitív érzelmi viszonyt alakítunk ki a természeti-, emberi-, tárgyi világ értékei iránt
• a kisebbségi szokások, hagyományok tiszteletére, megbecsülésére nevelünk
• fokozottan figyelünk a kommunikáció fejlesztésére, a zökkenőmentes iskolakezdéshez szükséges szókincs és ismeretek rögzítésére

A kisebbségi nevelés várható eredményei óvodáskor végére

• Szokásukká, igényükké válik az alapvető higiéniai szabályok betartása.
• Szívesen hallgatják a kisebbség kultúrájából való verseket, meséket, mondókákat dalokat.
• Rendelkeznek azokkal a képességekkel, amelyek birtokában képesek a kudarc nélküli iskolakezdésre.

 

 

IX. AZ ÓVODAI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ALAPELVEI

 

• Az óvoda, nevelési intézmény. A nevelés - tanulás egymással összefüggő, egymást feltételező folyamatait a mérésekben is tükröztetni kívánjuk.
• A minőségbiztosítás az óvoda meglévő és gyakorlatban is bevált, kipróbált alapértékeire épül. Egyéni képességfejlesztés, öntevékeny részvétel, tapasztalatszerzés, szívesen kommunikáló, jól alkalmazkodó gyermeknevelést kíván.
• Folyamatos fejlesztéssel lehetőséget kínálunk arra, hogy a gyermekek 6 éves korukig érjék el a kimenet, azaz iskolaérettség szintjét, vagyis 3 év alatt kell elérnünk a várható eredményt. Ezért nem tartjuk szerencsésnek a túl gyakori mérést, hiszen van időnk a megalapozott fejlesztésre.
• A minőséget saját helyi minőségfogalmunk alapján, e programban kitűzött célokkal összhangban, a környezettel együttműködve kívánjuk meghatározni.
• Az óvoda minőségbiztosításában arra törekszünk, hogy elkerüljük az iskolásítást, a teljesítményorientáltságot az óvoda/iskola feszültségeinek növelését, a túlzott adminisztrációt.
• A mérések alkalmazkodnak az intézmény sajátosságaihoz és figyelembe veszik az egyes gyermekek egyéni életútját, életkori sajátosságait.
• Mérésnek azokat az óvodai gyakorlatban korábban elterjedt tipikus és klasszikus eredménymérési eljárásokat nevezzük, melyek a legmesszebbmenőkig alkalmazkodnak az óvodai nevelés sajátos pedagógia tartalmaihoz. Külön hangsúlyoznám, hogy mérésnek nevezzük a folyamatos megfigyelésen alapuló szöveges értékeléseket, az óvodapedagógus rendszeres feljegyzéseit, fejlesztő programjait és azok meghatározott időnkénti szöveges értékelését is, melyek vonatkozhatnak az egyes gyermekekre, a csoport és az óvoda egészére is.
  • A mérések:

-         bemeneti és kimeneti mérés( DIFER, október és május)

-         3 havi értékelések a gyermektevékenységeinek megfigyelése és munkáinak értékelése alapján, melyre a további egyéni fejlesztési tervek épülnek

• A köznevelési törvény értelmében az óvoda 3 év alatt készíti fel a gyermekeket az iskolába lépésre, ami lehetőséget ad a nyugodt, egyéni tempójú képességfejlesztés megvalósítására. Az óvoda 3 év alatt vállalja fel a gyermekek nevelését, tehát van idő arra, hogy minden kisgyermek és az óvoda csoportja együttesen és egyéni úton is nyugodt tempóban, megalapozott képességek elérésével jussanak el a legfontosabb pontig, az iskolakészültség fokáig.
• A mérések minden esetben igazodnak az óvoda lehetőségeihez, adottságaihoz és gyermekcsoport vagy egyes gyermekek esetében természetesen az egyedi sajátosságokhoz. A mérések esetén a minimumszintek kidolgozását tartjuk megfelelőnek, vagyis azt kell kidolgoznia a nevelőtestületnek, milyen minimumok elérését tartja kívánatosnak, mivel az óvodában széleskörűen alkalmazott differenciált fejlesztés kívánalmainak megfelelően a maximum szintje gyermekenként eltérő lehet.
• A mérések előre tervezettek, határidejüket az aktuális éves munkaterv tartalmazza. Az adminisztráció elviselhető szinten tartása érdekében elsősorban az óvodában egyébként hagyományos dokumentációt tekintjük minőségügyi adminisztrációs keretnek. Nem célunk az eddigi kiterjedt, kipróbált hagyományos dokumentáció túlzott növelése, esetleges felduzzasztása. Óvodánkban a mérések eredményeit, az értékeléseket és a következő időszak fejlesztési tervét gyermekek személyiségnaplója tartalmazza. Ez a dokumentum ötvözete a kompetencia alapú nevelés, a hátrányos helyzetű gyermekek képesség kibontakoztató rendszere és az IPR mérési, tervezési és értékelési folyamatának. A gyermekek „Személyiségnaplója” a csoportnapló mellékletét képezi.

 

Partnerek igényfelmérése:

 

Az óvoda dolgozóin kívül a szülők, nagyszülők, iskolai pedagógusok, szülői szervezet, önkormányzat stb. képviselőinek véleménye sok esetben rávilágíthat olyan pontokra az óvoda életében, melyen érdemes elgondolkodni, esetleg változtatni.

Alkalmazható módszerek: interjú, egyéni és csoportos beszélgetések, kérdőív felmérés. Évente egyszer általában tanév kezdete előtt.

Az igények felmérése és összegyűjtése folyamatos feladata az óvodának, az igények rangsorolását azonban elegendő évente egyszer elkészíteni ( május ) és e rangsor alapján az éves munkatervbe beemelni a nevelő- testület által legfontosabbnak ítélt, így természetesen előre rangsorolt, partneri igényből fakadó feladatait.

Az óvoda azonban olyan sajátos intézmény, ahol naponta megtörténik az igényfelmérés, hiszen a nyitott óvoda koncepciójának, megvalósítása során minden nap megbeszélik az óvodapedagógusok a szülőkkel, mi az, amit az óvoda és a család együtt alakít ki. Az igények összegyűjtése tehát megtörténik, csupán nem elég tudatos és főképp nem adminisztratív, írásban rögzített formában.

Az ilyen napi igényfelmérést, ha jegyzőkönyvben rögzítjük, máris megalkottunk egy minőségügyi dokumentációt, ami - bátran mondhatjuk - reális és egyenértékű egy esetleges kérdőíves felméréssel.

Az intézményt használók igényeinek figyelembevétele semmi esetben sem jelenti azt, hogy feladjuk a program fő célkitűzéseit. Az adatok értelmezése, elemzése annak a pedagógiai egyensúlynak a megtalálását célozza, melyet a nevelői és a szülői közösség, valamint a fenntartó és a külső környezet egyaránt elfogad. Az igények rangsorolása az óvoda felvállalt alapértékeivel legyen összhangban. A tanulás keretei a teljes napi életet és a tevékenység rendszert átfogják. Az iskolai életre való felkészítés a gyermekek életkori sajátosságaihoz mért differenciált fejlesztés segítségével valósul meg. A napi óvodai élet megszervezésében mind a pedagógusoknak, mind pedig a gyermekeknek nagyfokú önállósságot biztosítunk.

 

 

X. A Helyi Óvodai Program beválásának ellenőrzési szempontjai

 

A HOP érvényesülését, működését folyamatosan ellenőrizni, értékelni szükséges.

Az ellenőrzés célja: a pedagógiai gyakorlat segítése, fejlesztése, annak feltárása, hogy milyen mértékben közelítettük meg a HOP célkitűzéseit.

• A program követelményei megfelelnek-e a céloknak ?
• Az óvodapedagógus feladatai hogyan segítik a gyermeki tevékenységek megvalósulását ?

- A napirend biztosítja-e a nyugodt, kiegyensúlyozott, a gyermek számára

megfelelő életritmust ?

- Az óvónő megteremti-e a szabad játék lehetőségét ?

- Törekszik-e az óvónő az egyéni képességek figyelembe vételére ?

- Milyen az óvónő-gyermek kapcsolat ?

- Milyen a dajka-gyermek kapcsolat ?

- Milyen a gyermek-gyermek kapcsolat ?

• A nevelés/fejlesztés területei közötti összhang?
• Ø Egészséges életmód alakítása:

- Milyen a gyermekek gondozottsága, szükségleteik kielégítésére van-e

lehetőség?

- Van-e elegendő lehetőség a mozgásigény kielégítésére?

- Miként segíti elő az óvónő a mozgásfejlődést?

- Hangsúlyt fektet-e az óvónő az egészséges életmód, egészségvédelem, biztonságos környezet megteremtésére?

• Ø Érzelmi nevelés, szocializáció:

- Milyen a csoport légköre, érzelmi biztonsága?

- Az óvónő stílusára jellemző-e a bizalom, az ösztönzés, a feltétel nélküli szeretet?

- Hogyan segíti elő a társas kapcsolatok alakulását?

- Természetes-e a különbözőségek elfogadása?

- Gondot fordít-e a közös tevékenységekre, a közösségi élményekre?

- Hogyan alakítja az önállóságot, a fegyelmet, a szabály-és feladattudatot?

• Ø Anyanyelvi, értelmi nevelés és fejlesztés :

- Megvalósul-e a kommunikációban a beszédkedv fenntartása, az egymás meghallgatása, a gyermeki kérdések érvényesülése, az illemszabályok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

XI.  LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉK

 

 

                                               Dátum                                              Aláírás

 

Elfogadta / nevelőtestület /               ……….                                   ..........................

 

 

Jóváhagyta / intézményvezető/                   ……….                                  ………………..

 

 

Irattári száma                                    ……….                                   ………………..

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

XII.FÜGGELÉK

 

HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEK, RENDEZVÉNYEK

1. Nyílt körű ünnepek, rendezvények

• Karácsony
• Anyák napja
• Évzáró- ballagás

1. Zártkörű rendezvények

• Mikulás
• Farsang
• Májfa állítása, kitáncolása
• Új kenyér ünnepe, kenyérsütés

1. 3.     Köszöntések más intézményekben

• Idősek napi köszöntés
• Nőnapi köszöntés
• Karácsonyi meghívás

1. Munka jellegű hagyományőrző tevékenységek

• dióverés
• kukoricatörés
• betakarítások megfigyelése, végzése

1. 5.     Jeles névnapi tevékenységek

• Mihály napi vásár
• András nap után adventi koszorú készítése
• Borbála napon cseresznye vagy meggyfaág hajtatása
• Luca búza vetése, Lucázás

1. 6.     Zászlós ünnepeken az iskolások műsorának megtekintése

• Október 23.
• Március 15.

1. 7.     Környezetvédő napokon megemlékezés

• Állatok napja
• Víz napja
• Föld napja
• Takarítási világnap
• Madarak és fák napja

1. 8.     Kirándulások

• Múzeum- látogatás: régi földművelő eszközök megtekintése
• Látogatás rendőrségre, tűzoltóságra
• Falumúzeum megtekintése
• Vadas park megtekintés

 

ÉVKÖR

 

 

 

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ŐSZI ÉVSZAK

ÓVÓNŐ	TARTALAMI ÉS SZERVEZÉSI FELADATOK	Néprajzi ismeretgyűjtés. Az őszi évszak megfigyeléséhez: séták szervezése, eszközök előkészítése, kerti szerszámok stb. A termések feldolgozásához hely és eszközök biztosítása. A népi sportjátékokhoz megfelelő terep kiválasztása. Mihály napi vásárra való készülődés. A téli tevékenységekhez anyaggyűjtés, tárolás.
G   Y   E   R	A KÖLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE	Séta az óvoda körül, a parkban. Tájmegismerő kirándulás Szervezése. Udvar őszi rendezése, veteményeskerti munkák, betakarítás. Közös termésgyűjtések otthon, erdőn, mezőn. Dióverés, kukoricatörés egy családban. Az összegyűjtött népművészeti eszközök elrendezése. Befőzések, aszalások, rendszeres salátakészítés, sütés. Élősarok kialakítása, gondozása.
M   E	MESE-VERS	Népi játékos mondókák, ujjasdik, hintáztatók, ringatók, Altatók, csúfolók, hangutánzók, kiszámolók, őszi mondogatók, Vásárosok stb. Népmesék, láncmesék, évszakhoz kapcsolódó mesék.
K     A	ÉNEK - ZENE	Őszi szüretelő játékok, dalok. Zenehallgatáshoz környékbeli népdalok.
J Á T É K B A	KÉZIMUNKA	Levélpréselések, ragasztások, nyomatok. Termések ragasztása, képalkotás, eszközök készítése. Őszi gyümölcsök, termések mintázása, festése, ragasztása. Élményrajzok a dióverésről, más tevékenységekről. Népi motívumok rajzolása. Természetes anyagokból Játékeszközök készítése: makk, gesztenye figurák, csuhé, csutka játékok, dióhéjból katica, teknős, pengettyű, Zöldségbábok, töklámpás stb.
N	MOZGÁS	Lovacskázók terméslovakkal, várvédő játékok, küzdőjátékok, labdajátékok, ügyességi játékok.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

TÉLI ÉVSZAK

 

 

ÓVÓNŐ	TARTALAMI ÉS SZERVEZÉSI FELADATOK	A helyi hagyományok megismerése. A téli évszak megfigyelése: séták szervezése, madáreleség gyűjtése. Anyagok gyűjtése: rongyok, gyapjú, agyag, szalma, tejfölös poharak, búza, cseresznye vagy meggyfaág. Ajándék készítéséhez anyagok beszerzése. Lucázáshoz eszközök előkészítése. Karácsonyi előkészületekhez anyagok beszerzése. Farsangi díszítéshez kellékek gyűjtése.
G   Y   E   R	A KÖLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE	Téli séták a környező természetben. Madáretetés az óvodaudvarban, parkban. Játék az őszi termésekkel. Borbála napon cseresznye vagy meggyfaág vízbehelyezése. Luca búza vetése tejfölös poharakba, Lucázás. András nap után adventi koszorú készítés. Karácsonyi előkészületek: mézeskalácssütés, szaloncukor kötözés, ajándékkészítés, karácsonyfa díszítés. Hagymakalendárium készítése.
M   E	MESE-VERS	Ölbe vevős mondókák, lovagoltatók, ujjasdik, időjóslók. Lucázó versek, pásztorjáték, karácsonyi, újévi mondókák, jókívánságok. Évkörhöz kapcsolódó népmesék.
K     A	ÉNEK – ZENE	Téli ünnepkörhöz kapcsolódó dalos játékok: mikulás, karácsony, újév, farsang. Zenehallgatás a jeles napok dalaiból. Farsangi mondókázás, táncolás.
J Á T É K B A	KÉZIMUNKA	Népi kismesterségek gyakorlása. Agyagozás, fonás, szövés, varrás, rongybabázás. Szalmadíszek, kukorica fűzér készítés, díszítőmunkák, ajándékok karácsonyra. Élményrajzok, festések a jeles napok és a téli örömök emlékeiből. Farsangi álarcok, maszkok készítése.
N	MOZGÁS	Téli játékok: hólapátolás, hó-vár építés, szánkózás, csúszkálás stb.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

TAVASZI ÉVSZAK

 

ÓVÓNŐ	TARTALAMI ÉS SZERVEZÉSI FELADATOK	A tágabb környezet hagyományaival való megismerkedés. A tavaszi évszak megfigyeléséhez séták szervezése, szántóföldek, parasztházak megtekintése. Tavaszi hajtatások, kerti munkák megkezdése. Népi motívumok gyűjtése. Anyagok gyűjtése: tejfölös poharak, rongyok, magok. Húsvéti előkészületekhez: tojás, hagymahéj, zöld levelek. Majális szervezéséhez szalagok. Pünkösdöléshez  eszközök. Gyermeknapi készületek.
G   Y   E   R	A KÖLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE	Túrázás, határjárás a közvetlen környezetben. Veteményezés, kerti munkák, palánták kiültetése. Élősarokban hajtatások, rügyeztetések, ültetések. Szántóföldi munkálatok megtekintése. Növényekből játékkészítés: fűzfa síp, bodzapuska. Faültetés a Föld napján. Madáritató készítés a Madarak és fák napján. Tájház, múzeum, népi kismesterségek látogatása. Húsvéti előkészületek: nagytakarítás, hímes tojás festés, locsolkodás. Májusfa állítása az udvaron, majd kitáncolása. Pünkösdöléshez eszközök készítése, közös játék. Gyermeknapi játék délelőtt szervezése.
M   E	MESE-VERS	Tavaszköszöntő, tavaszhívogató mondókák, találós kérdések. Húsvéti mondókák, locsolkodó rigmusok. Mozgásos játékokat kísérő különböző mondókák. Évszakhoz kapcsolódó mesék.
K     A	ÉNEK - ZENE	Tavaszi dalos játékok: zöldág járás, tekeredők, fogyó-gyarapodók, szerepcserélők, párválasztók. Pünkösdölő játékok. Zenehallgatáshoz az ünnepkörhöz kapcsolódó népdalok.
J Á T É K B A	KÉZIMUNKA	Díszítőmunkák: virágozások, vágások, agyagozás, festés, tojásdíszítés. Élményrajzok az ünnepkörhöz kapcsolódóan. Májusfa díszítése. Papírsárkány készítése, díszítése. Természetes anyagokból rongybaba készítés, szövés, stb.
N	MOZGÁS	Hintajátékok, labdajátékok, sergések, fogócskák, bújócskák. Mozgások térbeli alapformák létrehozásával. Gyermeknapi játékok. Sárkányeregetés, kirándulások, versenyjátékok.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

NYÁRI ÉVSZAK

 

ÓVÓNŐ	TARTALAMI ÉS SZERVEZÉSI FELADATOK	A gyakorlati tapasztalatok elemzése, értékelése, feladatok meghatározása. A nyár megfigyeléséhez séták, kirándulások, gyűjtő utak szervezése. A népi kismesterségekhez eszközök készítése: udvari szövőszék fűszövéshez stb. a mozgásos népi sportjátékokhoz eszköz és hely biztosítása. Lakodalmas játékhoz eszköz gyűjtése.
G   Y   E   R	A KÖLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE	Séták az erdőben, mezőn, közvetlen környezetben. Tájmegismerő kirándulások , népi kismesterségek megtekintése. Aratásnál kalászgyűjtés, búzakoszorú készítése, kenyérsütés. Nyári termések gyűjtése, aszalás, befőzés. Növényekből játékkészítés, ismerkedés a vízinövényekből készült játékeszközökkel: nádcsónak stb.
M   E	MESE-VERS	Névcsúfolók, lakodalmas csujogatók, főzőcskézők, állatokat idézők, kiolvasók. A természet jelenségeiről szóló mondókák. Az évkörhöz kapcsolódó népmesék.
K     A	ÉNEK - ZENE	Tavasz „ játszó „ dalok felelevenítése, játszása. Lakodalmas játékdalok, leányjátékok. Környékbeli népdalok énekelgetése.
J Á T É K B A	KÉZIMUNKA	Az évközben alkalmazott technikák és különböző manuális tevékenységek gyakorlása. Nyári színek alkalmazása. Népi kismesterségek gyakorlása a szabadban: fonások, szövések, agyagozások, rongybabázás. Sárkánykészítés.
N	MOZGÁS	Ügyességi népi sportjátékok, küzdő játékok. Sárkányeregetés. Futások, akadályok, kerülgetések. Kötélhúzás, karikajátékok. Nyári túrák.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

XIII: MELLÉKLET

A program megvalósításához szükséges eszközök jegyzéke

 

A program megvalósítása a fenntartóra nézve nem jelent többletkiadást.

A szükséges eszközökkel már rendelkezünk, az alapanyagok a természetben megtalálhatóak, gyűjtőmunkát igényelnek.

A szükséges eszközök tevékenységformák szerint:

• Külső világ tevékeny megismerése

-         Környezeti nevelés és néphagyomány ápolás, környezetvédelem, munka:

A természetes és épített környezet megfigyelése adott, az óvoda környezeti adottságai lehetővé teszik séták, helyszíni foglalkozások során.

Természetes anyagok gyűjtése: pedagógusok, szülők, gyermekek közös munkája (nád,gyékény, termések, magvak, kukorica csuhé, gyümölcsök, zöldségek stb.)

Rendelkezünk a kerti munkához gyermek méretű szerszámokkal:

5-5 db ásó, kapa, gereblye, 3db furik, locsoló

Állatok, növények megfigyelése családoknál, vízparton

-         Matematika jellegű tapasztalatok: termések, természetben megtalálható anyagok

• Játék, mozgás:

A sikeres pályázatok során fejlesztő játékokkal gyarapodott készletünk: memória, különböző logikai kirakók, homok-víz asztal hozzá tartozó készlettel, babák, edények, babakocsi, babaágy, autók, építőkockák stb.

Ovikondi, bukfencszőnyeg, tornapad, tornazsámoly, akadálypálya, láb és kéznyomok,jelölő bólyák, mászókák.

Az udvari játékok felújítása, bővítése folyamatos: Fa babaház, fa homokozó ház, mérleghinta, vesszőkunyhó, fa kerti asztal paddal, homokozó játékok, labdák, biciklik stb.

• Irodalom, anyanyelv:

Óriás bábkészlet, ujjbáb készlet, paraván, dramatizáláshoz össszegyűjtött ruhák, jelmezek, kellékek.

• Vizuális tevékenységek:

Színes ceruzák, festékek, ragasztó, gyurma, agyag stb. melyeket a fenntartó minden estben biztosít.

 

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: HOP folytatása 2
TAKTABÁJI "KÉK IBOLYA" ÓVODA - © 2008 - 2024 - taktabaji-kekibolyaovi.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat