TAKTABÁJI „KÉK IBOLYA” NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA

3926 TAKTABÁJ ALKOTMÁNY ÚT 39.

 

 

 

 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

 

OM azonosító:202310

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Készítette: Juhász Györgyné

                   Óvodavezető

 

 

 

Hatályba lépés ideje:2013.03.22.

 

 

 

 

 

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

 

BEVEZETŐ................................................................................................................................................................. 3.

 

  I... ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK..................................................................................................................... 5.

 

 II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI.................................................................................................. 6.

 

III. AZ ÓVODA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA.............................................................................. 9.

 

IV. AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS AZ

 

 INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL........................................................................................................................ 13.

 

 

V. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA................................................................. 15.

 

VI. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE........................................................................................................... 16.

 

VII.  A NEVELŐMUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE.................................................................... 26.

 

VIII. GYERMEKVÉDELMI MUNKA MEGSZERVEZÉSE, ELLÁTÁSA........................................................ 27.

 

IX. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE............................................... 28.

 

X. AZ ÓVODA DOLGOZÓINAK FELADATAI A GYERMEKBALESETEK

 

MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN .............................................................................. 29.

 

XI. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN

 

SZÜKSÉGES TEENDŐK................................................................................................................................ 31.

 

XII.A LÉTESÍTMÉNY ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE ……….......................................... .33.

 

1. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK................................................................................................... 33.

 

XIV.   GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS....................................................................... 34.

 

XV.BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS AZOK RÉSZÉRE, AKIK

 

         NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ ÓVODÁVAL................................................................................. 34.

 

XVI. AZ ÓVODA DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA....................................................................... 35.

 

XVII. ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK

KEZELÉSÉNEK RENDJE ………………………………………………………………………………   36.

 

XVIII. IRATKEZELÉS SZERVEZETI RENDJE…………………………………………………………36

 

XIX. VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG……………………………………….    36.

 

XX. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK.................................................................................................................................. 37.

 

ZÁRADÉK..................................................................................................................................................................... 38.

 

MELLÉKLETEK RENDJE......................................................................................................................................... 39.

 

 

BEVEZETŐ

 

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 25 § alapján a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni.

 

A szervezeti és működési szabályzatban kell szabályozni mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály írja elő, továbbá a nevelési intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni.

 

A helyi pedagógiai programban megfogalmazott célok elérését, illetve a nevelőmunka eredményes megvalósulását segítő óvodai szervezet, valamint a működési rend kialakítását szolgálja a szervezeti és működési szabályzat.

 

A szervezeti és működési szabályzat alapvetően a közoktatási intézmény felnőtt dolgozóira állapít meg szabályokat, akik valamilyen módon, formában, kapcsolatba kerülnek az intézménnyel.

 

A szervezeti és működési szabályzat olyan alapokmány, (alapdokumentum), mely kódexszerűen foglalja össze az óvoda szervezetére, működésére, a pedagógusok és gyermekek jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat: mindenekelőtt az óvoda szervezeti rendjét.

 

Az önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények költségvetési szervek, az államháztartás alrendszerébe tartoznak, ezért például az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály által előírtakat is bele kell foglalni a szervezeti és működési szabályzatba. Ez a jogszabály írja elő, hogy a szervezeti és működési szabályzatba bele kell foglalni az intézmény alapmutatóit (az alapító okirat legfontosabb elemeit) alaptevékenységét és ezeket meghatározó jogszabályi hátteret, a gazdasági szervezetet, a gazdasági munkatársak feladatait is.

 

Az óvodai intézmény szervezeti és működési szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl, elveiben és tartalmában illeszkedni kell az óvodai intézmény más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az óvoda tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok

• Alapító Okirat
• Helyi Pedagógiai Program
• Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ)
• Házirend

 

Az óvodai intézmény alapításának leglényegesebb kelléke az Alapító Okirat kiadása, az alapító okirat alapján az intézmény nyilvántartásba vétele.

A nyilvántartásba vétellel válik a közoktatási intézmény önálló jogi személlyé, amely ettől kezdődően saját nevében eljárhat, jogok és kötelezettségek illetik meg.

 

 

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 4.§ (1) bekezdésében határozza meg az Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának kötelező tartalmi elemeit, elfogadásának és hatályba léptetésének rendjét.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 25.§ (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kék Ibolya Napköziotthonos Óvoda nevelőtestülete az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban SZMSZ) fogadta el.

 

 

 

 

 

 

 

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1. 1.      A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

 

1. 2.      A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed:

 

• az óvodába járó gyermekek közösségére
• a nevelőtestület valamennyi pedagógusára
• intézmény vezetőjére, helyettesére,
• a nevelő – fejlesztő munkát segítőkre (dajka)
• egyéb munkakörben dolgozókra
• a gyermekek szüleire, törvényes képviselőikre

 

Ezen Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait.

 

 

1. 3.      A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapja

 

A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:

 

1. 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről
2. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
3. 2011.évi CXCV. tv. Az államháztartásról
4. 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
5. 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről
6. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
7. 32/2012. (X.8.) EMMI- rendelet a Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
8. 1357/2011. (X. 28.) kormányhatározat az építésügyi szabályozás ésszerűsítéséről és az ehhez kapcsolódó szabványok felülvizsgálatáról
9. 2012. évi I. törvény a Munkatörvénykönyvéről (Mt.)
10. 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról
11. 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról
12. 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről

 

 

Az intézmény gazdálkodási jogállása:

Az óvoda gazdálkodási feladatait Taktabáj Község Önkormányzata (3926Taktabáj Kossuth út 1) látja el.

A vagyon felett rendelkező:

Az intézmény rendelkezési jogosultsága a kezelésében lévő ingatlan és ingó vagyon rendeltetésszerű használatára terjed ki. Üzemeltetésére, továbbá helységeinek és eszközeinek tartós és eseti bérbeadására Taktabáj Község Önkormányzata jogosult.

Tulajdonosi jogok és kötelezettségek (elidegenítés, megterhelés) tekintetében a mindenkor hatályos közgyűlési rendelet szerint kell eljárni.

 

1. 4.      A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépés

 

A Szervezeti és Működési Szabályzatot:

- a nevelőtestület elfogadja

- az intézményi szülői szervezet, véleményezési jogot gyakorol

- az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé.

 

A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető aláírásával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban, az intézményben szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az óvoda korábbi Szervezeti és Működési Szabályzata.

 

1. 5.      A módosításra került, elfogadott és jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága:

 

• az óvoda honlapján:
• az óvoda hirdetőtábláján nyomtatott formában
• a vezetői irodában

 

1. 6.      A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatának módja

 

• ha az óvoda működési rendjében változás történik
• ha a jogszabály előírja

 

II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

 

1. 1.      Az intézmény jellemzői

Az intézmény neve:                             Taktabáji „Kék Ibolya” Óvoda

Az intézmény alapítója:         Taktabáj Község Önkormányzat Képviselő testülete

Az intézmény fenntartója      Taktabáj Község Önkormányzata

Az intézmény címe:               3926 Taktabáj Alkotmány út 39.

Az alapítás éve:                      2012.12.15.

Az intézmény típusa:             Óvoda

Az intézmény OM azonosítója:202310

 

 

 

Az óvoda alaptevékenysége: 

Tevékenységi besorolás:

Alaptevékenységi szakágazat: 851020 Óvodai nevelés

Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok

TEÁOR Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok

562912 Óvodai intézményes étkeztetés

680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

851000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjának komplex támogatása

851011 Óvodai nevelés. ellátás

851012 Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése, ellátása

851013 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás

856012 Korai fejlesztés, gondozás

856013 Fejlesztő felkészítés

890212 A gyermeki jogok érvényre jutásával összefüggő feladatok

931301 Szabadidősport-(rekreációs sport-) tevékenység támogatása

 

Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott óvodavezető látja el.

OM azonosító száma: 202310

Megnevezése: Taktabáji „Kéki Ibolya” Óvoda

Rövidített neve: Taktabáji Óvoda

Székhelye: 3926 Taktabáj Alkotmány út 39.

Törzskönyvi azonosító száma: 684097

Adószám: 16673849-2-05

KSH statisztikai számjel: 16673849-8510-322-05

Foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok:

Foglalkoztatottjainak jogviszonya lehet továbbá közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény az irányadó

Egyes foglalkoztatottjainak jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992.évi XXII. törvény az irányadó, 2012. július 1-től ezen törvény helyett a 2012. évi I. törvény. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. törvény az irányadó.

Működési körzete: A fenntartó önkormányzat lakókörzete

Csoportok száma: 1

Maximális gyermeklétszám: 30 fő

- Az intézmény irányító/ felügyeleti szervei:

Az alapítói jog gyakorlója: Taktabáj Község Önkormányzata

Fenntartó megnevezése: Taktabáj Község Önkormányzata

Az intézmény alapító szerve szerinti besorolása: Helyi önkormányzati költségvetési szerv

 

Alapítás éve: 1995.

Alapító okirat azonosító adatai: 142/2002/XII.13.SZ.

Utoljára módosítva:2012.09.14.

Az eddig érvényes alapító okiratot Taktabáj Község Képviselő testülete a Patay Sámuel Általános Iskola és Óvoda Alapító okiratát 21/2012. /IX.14./ KT határozatával elfogadta. A törvényi rendelkezéseknek megfelelően 2012.12.01-től külön kell választani az alapfokú nevelést, ezért alapító okirattal a képviselő testület döntésével új névvel intézményt alapított.

Jelen alapító okirat azonosító adatai: 45/2012/XII.28./

 

Az óvoda gazdálkodási besorolása:

Részben önállóan működő, pénzügyi, gazdasági feladatait Taktabáj Község Önkormányzata látja el.

 

Az intézmény jogállása:

            Önálló jogi személy

 

Gazdálkodás:

Az alapító által rendelkezésre bocsátott épületrésszel, annak berendezésével, és az évi költésvetésben részére biztosított pénzeszközökkel gazdálkodik.

Haszon-, bevételi tevékenységet nem folytat.

Költségvetését megállapító szerv:

            Taktabáj Község Önkormányzat Képviselő testülete

 

1. 2.      Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje

Az intézmény vezetője, a fenntartó képviselőtestülete által kerül kinevezésre, az érvényes jogszabályoknak megfelelően.

 

Az intézmény képviseletére jogosult személyek:

Teljes jogkörrel szervezeti és szakmai ügyekben képviseli az óvodavezető, aki önálló aláírási joggal rendelkezik.

Gazdálkodási kérdésben a polgármesteri hivatal jegyzője.

 

1. 3.      Az intézmény működési alapdokumentumai

A törvényes működést az alábbi, - hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg.

• Alapító Okirat
• Helyi Óvodai Nevelési Program
• Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) és mellékletei
• Az adott nevelési évre készített munkaterv

3. 1. Az Alapító Okirat:

 

Az alapító okirat tartalmazza az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését.

 

 

3. 2. Az óvoda Helyi Pedagógiai Programja, mely tartalmazza:

 

• Az óvoda nevelési alapelveit, célkitűzéseit
• Azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését.
• A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységét,
• A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit,
• A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű óvodás gyermekek képesség-kibontakoztató integrációs pedagógiai (IPR) programját.

 

3. 3. Az óvodai nevelési évre szóló munkaterv:

 

Az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével.

Az éves pedagógiai munkatervet a nevelőtestület javaslata, véleménye alapján az óvodavezető készíti el, majd megvitatása után a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogad el.

 

Az éves munkaterv tartalma:

-          Az aktuális nevelési év helyzetképe

-          Az aktuális nevelési évre kitűzött célok, feladatok, tevékenységek

-          Az óvodai nevelési év rendje

-          A nevelési év munkarendje: óvodapedagógusok és nem pedagógus beosztású dolgozók

-          Megbízatások és reszortok nevelési évre szóló rendje

-          Ünnepek, rendezvények szervezési rendje

-          Szakmai munkaközösségek munkaterve

-          IPR éves munkaterve

-          Együttműködési Megállapodások a nevelési évre: Szülői Szervezettel, Általános Iskolával, Védőnővel, Családsegítő Szolgálattal, egyéb, a Helyi Óvodai Pedagógiai Program eredményes és hatékony megvalósítását biztosító partnerekkel

-          Gyermekvédelmi feladatok nevelési évre szóló rendje

-          Az óvoda belső ellenőrzési rendje: szakmai és működési

A nevelőtestület által elfogadott, az adott nevelési évre szóló munkatervet az intézményi szülői szervezetettel ismertetni kell, illetve az óvoda internet honlapján nyilvánossá kell tenni.

 

 

III. AZ ÓVODA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA

 

1. 1.                                                                                   1. Az óvodavezetés szerkezeti felépítése:

 

Az intézmény vezetőjének munkáját meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel segíti:

 

-          Szülői szervezet

-          Csoportos óvónő

 

1. 2.                                                                                   2. Az óvodavezető és feladatköre:

 

Az óvoda vezetőjének jogállása: magasabb vezetői megbízású közalkalmazott

 

Az óvoda élén az óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

Az óvoda vezetője képviseli az intézményt.

Az óvodavezető jogkörét, felelősségét, feladatait a köznevelési törvény alapján a fenntartó határozza meg: Óvodavezető munkaköri leírása.

2.1.Az óvodavezető felelős:

69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője

a) felel az intézményszakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért,

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat,

c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,

d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,

e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,

f) képviseli az intézményt.

(2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel

a) a pedagógiai munkáért,

b) a nevelőtestület vezetéséért,

c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,

d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért,

e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,

f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,

g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

h) a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,

i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,

j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,

k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.

(3) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.

(4) A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.

 

Az óvoda vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az óvoda működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna.  Intézkedéséhez be kell szereznie a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell.

 

2.2. Az óvodavezető feladatai:

• a nevelőtestület vezetés,
• a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, ellenőrzése a nevelő- fejlesztő munka irányítása és ellenőrzése,
• a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplése,
• a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,
• A hátrányos és/vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségét biztosító IPR működtetése
• a gyermek és ifjúságvédelmi munka irányítása,
• a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása,
• a szülői szervezetekkel való együttműködés,
• kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadványozási jogkör gyakorlása,
• az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe,
• a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben.
• a felettes szervek informálása
• Az SZMSZ –ban megfogalmazott, a vezetésre vonatkozó pontok maradéktalan ellátása.

 

2. 3. Az óvodavezető helyettesítési rendje:

 

Az óvodavezető távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlását a csoportos óvónő látja el. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

Intézkedési jogköre a gyermekek biztonságos megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

 

3. Az óvodavezető közvetlen munkatársai

a)      Az óvodavezető feladatait közvetlen munkatársa közreműködésével látja el.

 

Közvetlen munkatársa: csoportvezető óvónő

 

A közvetlen munkatárs neve a mindenkori éves munkatervben található meg.

 

Vezetői megbízatást az óvoda határozatlan időre kinevezett óvodapedagógusa kaphat.

A vezető beosztású dolgozó vezetői megbízatásáról írásban lemondhat.

A vezető beosztásra szóló megbízást a fenntartó - egyoldalú, írásbeli intézkedéssel - visszavonhatja.

 

3. 1.2.A vezető beosztású dolgozók feladat és hatásköre:

 A Házirendben található „ Munkaköri leírás”  részletesen szabályozza.

 

A Szakmai munkaközösségek

 

Óvodánkban szakmai munkaközösség létrehozására nincsenek meg a feltételek.

 

3.3. IPR menedzsment

 

Feladata: A mindenkori hatályos jogszabálynak megfelelően az intézményi Integrációs Pedagógiai Rendszer hatékony és eredményes működtetése.

 

Tagjai:

- IPR menedzsmentvezető, aki a mindenkori intézményvezető

- IPR menedzsment tagok, akiket az intézményvezető bíz meg minden nevelési év elején.

 

AZ IPR menedzsment tagok megbízását minden esetben írásban kell rögzíteni, melyben a mindenkor hatályban lévő jogszabálynak megfelelően meg kell határozni:

- a felelősségi,

- hatás és

- feladatköröket, valamint a

- megbízás pontos időtartamát,

- a megbízásért járó díjazást.

 

 

4. A Szülői Szervezet

 

Az óvoda, a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetet működtet.

 

A szülői szervezet meghatározott munkarend szerint működik, mely munkaterv része az óvoda éves munkatervének. Az elnökséggel az óvodavezető tartja a kapcsolatot. Az óvoda szülői szervezetének (közösség) kérdéseit, véleményét, javaslatait a választott elnök segítségével juttathatják el az óvoda vezetőjéhez.

 

Az óvodai szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A csoportvezető óvodapedagógus a szülői munkaközösség képviselőjének havi egy alkalommal ad tájékoztatást.

Az óvodavezető a nevelési év megkezdésekor összehívja a szülői szervezetet, ahol a nevelési évre szóló Munkaterv alapján tájékoztatást ad az óvoda munkájáról.

Az óvodai szülői szervezete döntési jogot gyakorol:

 

• saját működési rendjében,
• munkatervének elfogadásában,
• tisztségviselőinek elfogadásában.

 

Az óvodai szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol az alábbi területeken:

• az óvodai SZMSZ kialakításában,
• a házirend kialakításában,
• az éves munkaterv és beszámoló elkészítésekor,
• az óvodavezetői pályázat(-ok)ról, melyet írásba foglal és az előkészítő bizottság elnökének, átad
• a vezető és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás módjában,
• az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben,
• a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,
• a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában,
• az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában,
• a gyermekvédelmi feladatok meghatározásában, a munkatervnek a szülőket is érintő részében.

 

Az óvodai Szülői Szervezet:

Képviseli a szülőket és a gyermekeket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez.

Figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót.

A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor.

Képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten.

.

5.A Közalkalmazotti Tanács feladata a vezetés munkájában:

 

• a munkavállalók érdekeit képviseli a vezetés munkájában
• a vezető munkáját segíti, kiegészíti
• KT feladatai, jogosítványai részletesen a Közalkalmazotti

Szabályzatban találhatók.

 

A Közalkalmazotti Tanács és az óvoda vezetőjének munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a Közalkalmazotti Tanács elnöke és az óvodavezető feladata.

 

 

IV. AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATAIK EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL

 

Az óvodaközösség

 

Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják.

 

1. Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége

 

Az óvoda dolgozói:

Az óvoda dolgozóit a köznevelési törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza.

 

Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete és az óvodánál közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják.

 

Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességet, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Nemzeti Köznevelési törvény, (illetve az ehhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti.

 

A teljes közalkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben.

Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvoda munkájáról és ismerteti a soron következő feladatokat.

Az értekezletről jegyzőkönyv készül.

 

Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

 

2. A nevelők közösségei

 

A nevelőtestület

A nevelőtestület az óvoda pedagógusainak közössége, a nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

A nevelőtestület tagja: az óvoda valamennyi kinevezett óvodapedagógusa, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja.

 

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartoznak az Nkt. 70. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján

a) a pedagógiai program elfogadásáról,

b) az SZMSZ elfogadásáról,

c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,

d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,

e) a továbbképzési program elfogadásáról,

f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,

g) a házirend elfogadásáról,

j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, összefüggő döntések meghozatala.

 

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117. § (2) bekezdése értelmében a nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

c) az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során,

e) egyéb jogszabályban meghatározott kérdésekben.

 

A belső kommunikáció, eljárás rendje:

A szabályozás célja: a belső kommunikáció elveinek meghatározása, a pontos és gyors információáramlás biztosítása.

A kommunikáció fórumai:

• nevelési értekezlet
• információs megbeszélés
• rendkívüli nevelési értekezlet
• munkatársak közötti szakmai kommunikáció
• körlevél
• információs faliújság
• telefon

 

A kommunikáció folyamata:

 

A nevelőtestület értekezletei:

A nevelőtestület a nevelési év során:

- rendes és rendkívüli értekezletet tart.

A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze.

A nevelőtestület egy nevelési éve során az alábbi értekezleteket tartja:

- nevelési évzáró-nyitó értekezlet

- a nevelési évben két nevelési értekezlet

 

A rendkívüli nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályok:

Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.

 

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a Közalkalmazotti Tanács, az intézményvezető szükségesnek látják. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni.

A rendes és rendkívüli nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyv készül, melyek kötelező tartalma:

- Dátum,

- Helyszín pontos meghatározása,

- Napirendi pontok felsorolása

- Jegyzőkönyvvezető megnevezése

- Részletes, a napirendi pontoknak megfelelő hiteles szöveg

- Jelenléti ív

A jegyzőkönyvek minden alkalommal aláírják:

- óvodavezető

- jegyzőkönyvvezető

- két hitelesítő aláíró.

A nevelőtestület döntéseit és határozatait – jogszabályokban meghatározott kivétellel – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot hoz létre.

A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető dönt.

A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába – irattárába – kerülnek határozati formában.

 

Információs faliújság:

Az intézményvezető, ill. alkalmazotti közösség tagjai az információkat, aktuális híreket kifüggesztik.

 

Körlevél:

A vezető által körbeadott fontos információt tartalmazó tájékoztató az alkalmazottak részére, amely tartalmának megismerését aláírásukkal igazolják.

A kommunikáció dokumentumai:

• Jegyzőkönyvek
• Feljegyzések
• Körlevél
• Levelezések (irattár)

 

V. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA

 

Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az óvodavezető képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján, a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társintézményekkel.

 

A partnerazonosítás és kommunikáció célja: Az intézménnyel szemben elvárásokat megfogalmazó partnerek gyűjtése és a velük való kommunikáció, információáramlás megtervezése.

 Eljárás rendje:

A partnerek kiválasztásának szempontjai:

Kik azok, akik elvárásokat fogalmaznak meg az intézmény felé?

Kik azok, akik felé az intézmény fogalmaz meg elvárásokat?

Kiknek az elégedettsége fontos az intézmény programja szempontjából?

Mely partnerek elvárásai irányíthatják a szakmai célkitűzéseket?

A partner milyen rendszerességgel van kapcsolatban az intézménnyel?

Kik azok a személyek, intézmények, akik anyagi bővítéseinkhez hozzá tudnak járulni?

Kik tudják a fejlődést ötleteikkel segíteni?

 

Partnerazonosítás módszerei:

Ötletroham

Interjú

A már meglévő adatok felhasználása, csoportosítása

Partnerlista készítése

 

Partnerlista:

•  Helyi általános iskola igazgatója, tantestülete
• Fenntartó
• Nevelési Tanácsadó
• Szülők
• Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
• Védőnő
• Orvos
• Helyi vállalkozók

 

 

VI. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE

A. Az óvoda munkarendje

 

1.      A nevelési év szeptember 1.-től - augusztus 31.-ig tart, mely két részből áll.

a,) Nevelési-oktatási év (IX. 1.-V. 31-ig),

• mely időszak alatt a gyermekek részére a Helyi Óvodai Pedagógiai Program szabályozásának megfelelve foglalkozásokat szerveznek.

            Dokumentum: Csoport Heti rendje

b. ) Nyári időszak (VI. 1.-VIII. 31-ig), mely idő alatt

• Az óvodai csoport szervezett foglalkozások nélkül működik
• A nyári óvodai élet dokumentálása a csoportnaplóban történik
• Az óvoda 2 illetve 3 hétre bezár. Ekkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás.
• A nyári zárás időtartamáról a szülőket legkésőbb minden év 02.15-ig a faliújságon keresztül értesítjük
• A zárva tartás ideje alatt hetente egy alkalommal – a fenntartó által meghatározott időpontban - ügyeletet kell tartani. Az ügyelet helyszíne: a mindenkori székhely intézmény.

2.      Az óvoda 5 napos (hétfőtől-péntekig) munkarenddel üzemel.

• 50 órás nyitva tartási idővel, melynek pontos időpontja a mindenkori éves munkatervben - a szülői igényeknek megfelelően -kerül meghatározásra.
• A szülők igényeinek jelzésére– felmérésen alapuló indok alapján- az intézmény vezetője a fenntartó felé kezdeményezheti a nyitvatartási idő megváltoztatását.

Rendezvények alkalmával a nyitvatartási időtől való eltérést az óvodavezető engedélyezi

3.   a,) Az óvodát reggel a munkarend szerint érkező dajka nyitja.

• A bejárati ajtók nyitva illetve zárva tartását a csoport napirendje határozza meg, melyet minden nevelési év elején az éves Munkatervben rögzítünk és a szülőkkel az első szülői értekezleten illetve a szülői hirdető táblán ismertetünk.
• A hivatalos ügyek intézése a vezetői, irodában történik.

b,)  Az óvoda nyitvatartási idején belül, amikor a gyermekek számára szervezett foglalkozások vannak az óvodavezetőnek vagy a helyettesítésével megbízott óvónőnek az óvodában kell tartózkodnia. Ezért legalább egyikük hétfőtől péntekig 8.00 és 15.00 óra között az intézményben tartózkodik. A helyettesítéssel megbízott óvónőt az éves munkatervben kell megnevezni.

 

4.)    A közalkalmazottak munkarendje a mindenkori éves munkatervben kerül szabályozásra.

5.)    A közalkalmazottak munkaidejük nyilvántartását a jelenléti íven vezetik, melyet heti rendszerességgel és/vagy spontán módon, dokumentáltan ellenőriz az óvoda vezetője.

6.)    A közalkalmazottak munkavégzésére vonatkozó szabályokat a munkaköri leírások tartalmazzák.

7.)    A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

Az intézmény pedagógusai –heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát.

A pedagógusok napi munkaidejüket – a csoportnapló, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat hétfői napon tarjuk, ezért ezen a napokon a napi átlagban 8- órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 10 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait a napi munkaidő-beosztás alapján határozza meg.

Pedagógusok munkaidejének kitöltése

A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:

• a kötött óraszámban ellátott feladatokra,
• a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

a)A kötött óraszámban ellátott feladatok az alábbiak

• a teljes óvodai felügyeletet magába foglaló foglalkozások megtartása
• differenciált képességfejlesztő foglalkozások (tehetséggondozás, felzárkóztatás, stb.),

A pedagógusok kötött órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a foglalkozások előkészítése, adminisztrációs feladatok.

b)A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők

a)      a tevékenységekre való felkészülés,

b)      a gyermekek munkájának rendszeres értékelése,

c)      tehetséggondozás, a gyermekek fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

d)     óvodai kulturális, és sportprogramok szervezése,

e)      a pótlékkal elismert feladatok (gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok) ellátása,

f)       szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

g)      részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

h)      részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

i)        kirándulások, óvodai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

j)        óvodai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

k)      nevelés nélküli munkanapon az óvodavezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

l)        részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,

m)    óvodai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

n)      szertárrendezés,

• o)      csoportszoba, öltöző, mosdó rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása                                    

A pedagógusok a munkaidő foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az óvodában kötelesek ellátni:

• az a)szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike
• a b) szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az: a, b, d, e, h, i, pontokban leírtak.

Az intézményen kívül végezhető feladatok:

• a b) szakaszban meghatározott tevékenységek közül az: a, b, d, e, h, i, pontokban leírtak.

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az óvodán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

 

Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

 

• A pedagógusok napi munkarendjét, óvodavezető állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni.

Az intézmény vezetője valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

• A pedagógus köteles 10 perccel a foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén

(illetve a nevelés nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni.

A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az irodában.

• Rendkívüli esetben a pedagógus az óvodavezetőtől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a foglalkozás elhagyására.
• A pedagógusok számára – a kötött óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az óvodavezető adja.
• A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen értékelje, valamint a szülők számára visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről.
• A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötött és nem kötött órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll.

 

A munkaidő-nyilvántartás szabályai a következők:

 

• A pedagógusok munkaidejének nyilvántartására szolgáló adatlapot – a mindenkor hatályos jogszabályi előírások követésével – az óvodavezetője készíti el.
• Minden pedagógus köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni saját munkaidő nyilvántartó lapját, a hónap utolsó napján az aláírt nyilvántartó papírokat az óvodavezetőhöz köteles eljuttatni.
• A heti munkaidő minden teljes állásban kinevezett pedagógus számára 40 óra, ennek túlteljesítésére és alulteljesítésére sincs lehetőség.
• A hatályos belső rendelkezések szerint munkaidőkeretben dolgozunk, tehát a napi munkaidőnek nem feltétlenül kell minden napon 8 órának lennie, de a heti munkaidő összegzésénél 40 órának kell kijönnie.
• A Mt. szerint biztosítanunk kell 20 perc munkaszünetet minden kollégának, aki munkakezdésétől legalább 6 órát munkában tölt.

 

Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az óvodavezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetője tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az óvodavezető határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az óvodavezető, technikai dolgozók esetében szintén az óvodavezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

 

Munkaköri leírás-minták

Óvodánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja.

 

Az óvodapedagógus munkaköri leírás-mintája

A munkakör megnevezése: óvodapedagógus

Közvetlen felettese: az óvodavezető

Legfontosabb feladata: a gyermekek személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése.

Nevelői tevékenysége és életvitele

• munkáját, az erkölcsi-etikai normáknak megfelelően végzi, mindennapi nevelői munkája mintául szolgál
• kollégáiról, munkatársairól a gyermekek és szüleik előtt tisztelettel és megbecsüléssel beszél
• családközpontú szemléletet képvisel, azt kifejezésre juttatja munkájában és szavaiban
• együtt halad az úton a nevelőközösséggel, tanítványaival, felelős a gyermeki és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,
• bizalmasan kezeli a kollégákkal, a csoportokkal és az óvodával kapcsolatos információkat, és munkájával kapcsolatos szolgálati titkot megőrzi
• követi a pedagógiai programban lefektetett nevelési folyamat személyes nyitottságon, pozitív gondolkodáson alapuló nevelési módszereit
• részt vállal a közösségi környezet kialakításában, a bizalomra építő kapcsolatok, a családias és otthonos légkör megteremtésében, a gyermek csoportoknak az óvoda életébe történő bevonásában

A főbb tevékenységek összefoglalása

• megtartja a változatos tevékenységeket biztosító foglalkozásokat,
• feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,
• megírja a tématerveket,
• munkaidejének beosztását az SZMSZ megfelelő szakaszai részletezik,
• a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos vezetői utasításra lépheti túl,
• legalább 10 perccel a munkaidő kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni,
• nyilvántartja a hiányzó és az étkező gyermekeket,
• rendszeresen értékeli a gyermekeket, szüleiknek visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről,
• javaslatot tesz az óvodai munkaterv pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,
• részt vesz a nevelőtestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,
• előkészíti, ill. elkészíti a szükséges szemléltető eszközöket,
• bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat,
• felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,
• folyamatosan végzi a gyerekek felzárkóztatásával, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat,
• elkíséri a rábízott gyermekeket az óvodai- községi ünnepségekre, színházlátogatásra, stb.

Különleges felelőssége

• felelős a gyermeki és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,
• bizalmasan kezeli a kollégákkal, az csoportokkal és az óvodával kapcsolatos információkat,
• a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az óvodavezetőnek vagy a vezető helyettesnek.

Járandósága

• a kinevezésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér
• a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok

 

A pedagógiai munkát segítő dajka munkaköri leírás-mintája

A munkakör megnevezése: óvodai dajka

Közvetlen felettese: az általános vezető helyettes

Kinevezése, munkaideje:

• határozatlan időtartamra,
• munkabére kinevezése szerint
• naponta 6.30-10.00. óráig - és 12.00-16.30 óráig végzi munkáját

Legfontosabb munkaköri feladatainak összefoglalása

• az óvodavezető közvetlen utasításai szerint jár el az épület takarítási munkálataiban
• napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó csoportszobát, mosdót, öltözőt, padlózatukat felmossa,
• naponta lemossa a WC-kagylókat és az ülőkéket, naponta fertőtleníti azokat, szükség szerint tisztítja az ajtókat, falburkolókat, csaptelepeket
• mindennemű olyan takarítási munkát szükség szerint elvégez, amely biztosítja az épület állandó tisztán tartását
• szükség szerint elvégzi az ajtók lemosását, napi gyakorisággal tisztítja a villanykapcsolókat, fertőtleníti az ajtókilincseket és területéhez tartozó számítógépek billentyűzetét
• napi gyakorisággal takarítja a gyermek és óvónői asztalokat és székeket, szükséges esetben az asztalok lapját fertőtleníti
• kötelessége az elhelyezett szemétgyűjtő edény rendszeres ürítése, tisztítása
• porszívózza a szőnyegeket
• szükség szerint kimossa az óvoda textíliáit
• szükség szerint öntözi a csoportszobában és a folyosón, valamint az udvaron lévő virágokat
• nagytakarítást végez a nyári, téli és tavaszi szünetben
• a nagytakarítások időszakában az óvodavezető utasítása szerint az egész épületben elvégzi az ablakok tisztítását, függönyök mosását
• a használaton kívüli helyiségekben lekapcsolja a villanyt, takarékosan bánik a vízzel, elektromos energiával
• folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény napi működése során keletkezett, a biztonságos munkavégzést veszélyeztető hibákat, azt jelzi a vezetőnek

Járandóság

• a kinevezésében meghatározott munkabér,
•  a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök

 

8.)    Nevelésnélküli munkanapok:

Időpontját és felhasználását az éves munkaterv tartalmazza, melyről minden év szeptemberében tájékoztatást adunk a szülői közösségnek.

A nevelésnélküli munkanapok éves felhasználása során figyelembe vesszük:

- a jogszabályi kötelezettséget,

- az óvodába járó szülők munkahelyi leterheltségét.

A nevelés nélküli munkanapok időpontjáról minimum 7 nappal korábban értesítjük:

- a teljes szülői kört és a

- fenntartót.

A nevelés nélküli munkanapokon: szakmai továbbképzést, alkalmazotti értekezletet tartunk.

 

B. Az óvoda működési rendje

 

1. Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg

 

A Munkaterv programjait a nevelőtestület határozza meg, a gyermekek közösségétérintő közös programokat illetően a Szülői Szervezet véleményét kikérve.

 

Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni:

a./ A nevelésnélküli munkanapok időpontját, felhasználásának módját, tartalmát, mely nem haladhatja meg egy nevelési évben az 5 napot.

A nevelésnélküli munkanapok pontos időpontjáról a szülőket legalább 7 nappal előtte értesíteni kell. Amennyiben a szülő nem tudja gyermekét elhelyezni úgy arról az óvodának kell gondoskodnia felügyeleti jelleggel.

b./ A szünetek időtartamát

c./ Az óvodai megemlékezések és ünnepek rendjét

d./ A nevelési értekezletek időpontját

e./ A gyermekek fizikai állapotát felmérő, évi két alkalommal sorra kerülő vizsgálati időpontját ( Gyermekorvossal kötött Megállapodás)

f./ Az óvodában folyó hit és vallásoktatás ideje és helye az érdekelt szülők igénye alapján szervezendő az óvodavezetője és a Szülői Szervezet által meghatározott feltételek mellett.

 

2. Az óvodai ünnepélyekre és rendezvényekre

 

való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés az óvónők feladata úgy, hogy figyelembe veszik a gyermeki személyiséget és a helyi sajátosságokat.

Az óvodai ünnepségeken és rendezvényeken az óvónők és dajkák jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.

Az óvodai ünnepélyek rendje a Helyi Óvodai Pedagógiai Programban szabályozott, és a mindenkori éves munkatervben konkretizált (határidő, felelős)

 

3. Az óvoda házirendjét az új gyermekek szüleivel

 

az adott nevelési év megkezdése előtt ismertetni kell: nyomtatott formában mindenki számára biztosítani kell, melynek átvételét a csoportnaplóban, az erre rendszeresített forma nyomtatványon kell igazolni.

Az óvoda Házirendje olvasható:

• az óvoda honlapján:
• az óvoda hirdetőtábláján.

 

4. A gyermekek óvodai felvétele

 

Az óvodába az a gyermek vehető fel, aki legalább két és fél éves.

A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha:

- augusztus 31. után született,

- a nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság javasolta,

- a szülő kérelmezi,

- a nevelőtestület egyetértését fejezi ki.

 

A beiratkozás rendje:

 

• Az óvodába való jelentkezés a szülő írásos kérelme alapján történik.
• A beiratkozás időpontját minden nevelési évben a fenntartó önkormányzat határozza meg, és a megszokott formában, a kijelölt beiratkozási időpontot megelőző harminc nappal hozza nyilvánosságra: fenntartó és az intézmény internetes honlapján,nyomtatott formában az óvoda faliújságján és a község hirdető tábláján.
• A beíratási időszakot követően a felvételt nyert gyermekek fogadása szeptember 01-től folyamatosan történik. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik.
• A beiratkozás az óvodában, a gyermek és szülei személyes megjelenésével, a gyermekre vonatkozó információk rögzítésével történik az „Adatvédelmi szabályzat” betartásával, a gyermek egészségügyi könyve alapján
• A beiratkozás során a szülőt röviden szóban és írott bemutatkozó anyag formájában ismertetjük óvodánk pedagógiai rendszeréről
• A beiratkozást követően a gyermekek és a szülők lehetőséget kapnak arra, hogy közvetlen betekintést nyerjenek az óvoda életéről: a nyár folyamán nyitott óvoda
• A beíratás tényét az Előjegyzési naplóban kell rögzíteni.

 

Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja felvehető gyermekek számát a fenntartó az óvodavezetővel együtt bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.

Az óvoda felvétel során elsőbbséget élveznek:

az óvoda körzetében élő két és fél életévet betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

az óvoda körzetében élő 5. életévet betöltött gyermekek

azon gyermekek, akiknek szülei az óvoda körzetében dolgoznak.

A gyermeket a szülő kérelmére – ha családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja – az óvoda vezetője felmentheti az óvodai nevelésben való részvételtől.

Az óvodában való felvételről az óvoda vezetője írásban: Felvételi Határozat formájában értesíti a szülőt a beíratást követő 10 napon belül.

A gyermekek személyiség jogait figyelembe véve a felvett gyermekekről névszerinti névsort nyilvános helyre kifüggeszteni tilos.

 

 

Az óvodai átvétel:

A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét írásban bármikor kérheti az óvoda vezetőjétől.

 

5. A gyermek óvodai elhelyezésének megszűnik, ha

 

• a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,
• 5 éven aluli óvodás gyermek esetében, ha a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt naptól,
• az óvodai elhelyezés térítési díj hátralék miatt az óvodavezető – a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének körültekintő kivizsgálása után – megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. Az ötödik életévét betöltött gyermek esetében, a mennyiben a szülő fizetési felszólítása nem vezet eredményre a gyermek étkezését az óvoda, nem biztosítja, de a gyermek köteles az óvodai nevelésben részt venni.
• a gyermeket felvették az általános iskolába,
• a 3-5 éves nem halmozottan hátrányos helyzetű gyermek a mindenkori jogszabályban az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette a mulasztás következményeire. Az óvodai elhelyezés megszüntetését határozatba kell foglalni, melyet a szülő részére meg kell küldeni, és törölni kell az óvoda nyilvántartásából.

 

Az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt, az előző óvoda vezetőjét írásban értesíteni kell. Amennyiben az óvodai felvételre a gyámhatóság kezdeményezése alapján kerül sor, a határozatot számára is meg kell küldeni.

 

A tanköteles életkort elérő gyermekek esetében:

• az óvoda igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget,
• ha szükséges, javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét,
• javasolja, hogy a gyermek – annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e a gyermek sajátos iskolai nevelésben és oktatásban való részvétele, illetve elérte az iskolába lépéshez szüksége fejlettséget – szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton vegyen részt,
• javasolja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a nevelési tanácsadóba.

 

6. Felmentés a rendszeres óvodába járás alól:

 

NKt. 8. §
„A jegyző a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.”

 

7. A gyermek napirendje

A csoport napi és heti rendjét a Helyi Óvodai Pedagógiai Program szabályozásának megfelelően, a gyermekek életkori sajátosságainak függvényében a nevelési év elején alakítjuk ki, melyet az első – nevelési évnyitó - szülői értekezleten ismertetünk a szülőkkel. A nevelési év során szervezett óvodai programok esetében a napirendek rugalmasan változnak.

 

 

8. Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése

 

Az óvodába felvett gyermek fejlődésének nyomon követése  a Személyiség napló vezetésével történik a DIFER mérés alapján.

A szülőket három havonta értesítjük a gyermek fejlődéséről az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, melyet aláírásával igazol.

Rögzítésre kerülnek: a gyermek fejlesztési feladatai: intézkedések, megállapítások, javaslatok, fejlesztési tervek.

Az óvoda indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybe vételét.

Amennyiben a szülő az óvoda indokait figyelmen kívül hagyva gyermekét nem viszi a szakszolgálathoz, úgy az óvoda felveszi a kapcsolatot a helyi Családsegítő, Gyermekjóléti Szolgálattal. Amennyiben ez sem vezet eredményre, úgy a területileg illetékes Jegyző felé jelzéssel él az intézmény vezetője.

A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola megkezdést követő hat hónapon belül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda köteles átadni a szülőnek.

 

9. Az óvodába érkezés és távozás rendje

A gyermekek felügyelettel érkezzenek, ill. távozzanak az óvodából. Ahhoz, hogy a gyermek egyedül közlekedjen a szülő írásbeli kérelme szükséges, melyben vállalja az úton történt eseményekért a felelősséget. (bővebben: Házirend)

 

10. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának, igazolására vonatkozó rendelkezések:

Betegség miatti hiányzás esetén csak orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát a gyermek.

Egyéb esetben, amennyiben a szülő három napnál hosszabb ideig (üdülés, külföldön való tartózkodás...) nem kívánja az óvodát igénybe venni, az intézmény vezetőjétől írásban szükséges engedélyt kell kérni.

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni,

• ha a szülő előzetesen személyesen, vagy telefonon bejelentette, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába.
• ha a gyermek beteg volt, és azt orvosi igazolással igazolja,ha a szülő írásos kérvényével (kikérő) aláírásával igazolja.

 

11. Gyermekek étkeztetése, Térítési díjak befizetése, visszafizetése

A gyermekek étkezését, illetve annak rendelését aznap, 9 óráig kell megrendelni

A térítési díj beszedése: minden hónapban a hirdető táblán feltüntetett időpontban történik, legkésőbb minden hónap 15-ig.

A gyermek számára az étkezést – a hatályos jogszabálynak megfelelően - egy hónappal előre kell megtéríteni.

A kitűzött napon túl az óvoda vezetőjének engedélyével a szülő – indokolt esetben – más napon is fizethet.

 

Amennyiben a szülő elmulasztja a térítési díj befizetését és azt az óvodavezető felszólítására 8 napon belül nem rendezi, az elmaradt térítési díj összegének megfelelően értesítést küld a Fenntartó felé.

A szülőket mindenkori jogszabályok figyelembe vételével különböző kedvezmények illetik meg:

• a térítési díj összege egységes, 3 vagy több gyermek esetén a szülő nyilatkozata alapján 50%-ra mérséklődik
• a szülő kérheti a térítési díj összegének csökkentését, az egy főre jutó alacsony átlagkeresetét igazoló dokumentum alapján
• egyéb állam által biztosított kedvezmények – melynek jogosságát az előírt igazolásokkal kell alátámasztani.

Az óvodás gyermek szülőjének írásbeli nyilatkozatát

kell beszerezni minden olyan döntésben, amelyből a szülőre fizetési  kötelezettség hárul a 11/1994. /VI.8./ MKM.rend. 3. §./2/. bek. alapján.

 

12. Az óvodáztatási támogatáshoz kapcsolódó részletszabályok

Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult( Szó szerinti idézet az oktatási és kulturális miniszter 32/2008.(XI.24.)OKM rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosítása 20/A.§.) :

-          „ a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia

-          az óvoda vezetője:

• az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről,
• az óvodáztatási támogatás kifizetés esedékességét megelőzően – a jegyző által meghatározott időpontban – tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul mulasztott, feltéve, hogy január-június, illetve a július-december időszakban a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, illetve arról, hogy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket. A 20 § (2) bekezdés a) pontja alapján történő igazolt mulasztásból tíz napot a július-augusztus hónapra eső mulasztásból a huszonöt százalék megállapításánál

figyelmen kívül kell hagyni,

-          értesíti a jegyzőt, hogy a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik.

 

 

VII. AZ ÓVODAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

 

Az óvodavezető az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját.

A belső ellenőrzés rendszere átfogja az óvodai nevelő-fejlesztő munka egészét.

Egyrészt biztosítja a minőségi munkavégzést, azzal hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben megtörténhet, másrészt fokozza a munka hatékonyságát.

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése.

 

Az óvoda vezetője minden nevelési év elején elkészíti a részletes belső ellenőrzési tervet - mint a Munkaterv mellékletét - ebben megjelöli:

-          az ellenőrzésre jogosult személyeket,

-          az ellenőrzés célját,

-          az ellenőrzés területeit,

-          az ellenőrzés idejét, határidejét.

 

Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni.

 

Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:

-          az óvodavezető

-          a szülői szervezet is.

 

Az óvodavezető minden alkalmazott munkáját értékeli a Helyi Pedagógiai Programnak megfelelve.

 

 

Az ellenőrzés kiterjed:

-          a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére,

-          és a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre.

 

Az ellenőrzés területei:

-          pedagógiai, szervezési, tanügyigazgatási feladatok ellenőrzése,

-          időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések,

-          foglalkozások, írásos dokumentumok, foglalkozáson kívüli tevékenységek ellenőrzése,

     -     program megvalósulásának szintje a csoportokban és az óvoda életében,

           -     gazdasági jellegű ellenőrzések ( térítési díj, vagyon védelem ),

-          munka és tűzvédelmi ellenőrzések.

 

 

Az ellenőrzés formái:

-          tervszerű, előre megbeszélt szempontok alapján,

-          spontán, alkalomszerű ellenőrzések

 

 

Az ellenőrzése tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet.

Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel ismertetni kell, megállapítva az eredményeket és az esetleges hiányosságok megszüntetésére tett, szükséges intézkedéseket.

 

 

 

 

VIII. GYERMEKVÉDELMI MUNKA MEGSZERVEZÉSE, ELLÁTÁSA

 

• Ezen intézményi belső szabályozásnak megfelelően az óvoda nevelési évre szóló munkatervének részét képezi a :

 

• „Nevelési évre szóló intézményi gyermekvédelmi terv”
• „A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelési évre szóló képesség-kibontakoztató – IPR programjának cselekvési terve”
• - és a „Gyermekvédelmi intézményekkel való együttműködési megállapodás”.

 

Az óvodai intézmény vezetője és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében.

 

Az óvodavezető egy személyi felelősséggel irányítja és szervezi a gyermekvédelmi feladatait, melynek ellátásában munkaköri felelősséggel vesz részt a megbízott gyermekvédelmi felelős.

 

A nevelőtestület minden tagjának jogszabályban meghatározott feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában való közreműködés.

 

• Az óvoda közreműködik a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

 

• Ha az óvoda a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség védelme érdekében indokolt, konzultál a

 

fenntartó jegyzőjével, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, az óvoda vezetője megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy a nevelési –oktatási intézmény a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen.

 

Az intézményi faliújságon ki kell függeszteni a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát.

 

 

A gyermekvédelmi felelősök feladata:

• segíti a csoport óvodapedagógusának gyermekvédelmi munkáját,
• tájékoztatja a csoport óvodapedagógusát, hogy amennyiben a csoportban járó gyermeke veszélyeztetett helyzetbe kerül azt azonnal tudassák vele, ha ő nem tartózkodik az intézményben akkor az óvodavezetőnek,
• a veszélyeztetett gyermekről azonnal tájékoztatja az óvodavezetőt, majd együtt alakítják ki a további cselekvési tervet, illetve felveszik a kapcsolatot – szóban és jelző lap kitöltésével – a gyermekvédelmi szervekkel.
• Rendszeresen kapcsolatot tart fenn a területi Családsegítő szolgálattal, melynek formái: jelzés szóban és telefonon, esetmegbeszélések, problémamegoldó fórumok, családlátogatások, közös továbbképzések, megbeszélések.
• A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az óvoda vezetője indítson eljárást a gyermek lakóhelye/tartózkodási helye szerinti illetékes polgármesteri hivatalnál a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.
• Mint az intézményi IPR menedzsment egyik tagja aktívan részt vesz a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségét biztosító intézményi képesség-kibontakoztató, integrációs programban.

 

A nevelési évet nyitó szülői értekezleten az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőket az óvodai intézmény gyermekvédelmi feladatairól.

 

 

 

IX. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE

 

Az óvodavezető feladata az egészségügyi felügyelet és rendszeres orvosi vizsgálat megszervezése.

A fenntartó megállapodást köt a gyermekorvossal, védőnővel az orvosi ellátás érdekében. Az orvos, valamint a védőnő a megállapodásban megjelölt módon és rendszerességgel látja el az óvodás gyermekeket.

Az óvoda vezetője gondoskodik arról, hogy az orvos és védőnő munkájához a szükséges feltételeket biztosítsa: vizsgálati hely, idő, óvónői felügyelet.

A védőoltások az óvodában nem adhatók be.

 

A nevelési év során meghatározott időpontban és szükség szerint orvos és védőnő látogatja az óvodát.

Nevelési évenként minden gyermek - a szülő írásbeli beleegyezésével - egy alkalommal részt vesz:

• Hallásvizsgálaton

 

Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvos Szolgálattal meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani: fertőtlenítés, takarítás, mosogatás és mosás során.

Az óvodát csak teljesen egészséges gyermek látogathatja, a gyermekek esetleges gyógyszerérzékenységéről, allergiás és más krónikus betegségeiről a szülő tájékoztatja a csoportos óvónőt.

Az óvodában megbetegedett, lázas gyermeket azonnal el kell látni megfelelő gyógyszerrel és a szülőt értesíteni kell, a gyermek mielőbbi orvoshoz való juttatása a fő cél.

Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát nem látogathatja. A gyermek betegségét követően csak orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát.

A gyermekek testén és haján lévő élősködők fertőzéséről a szülőt azonnal értesíteni kell, ha a szülő nem hajlandó gyermekét lekezelni úgy azt a gyermek dajka nénije végzi el, megelőzve ezzel a további fertőzést.

 

Fertőző megbetegedések esetén az óvoda helyiségeinek fertőtlenítésére különös hangsúlyt kell fektetni.

Az óvoda egész területén és 5 méteres körzetén belül a dohányzás szigorúan tilos!

Az intézményen belül szeszesitalt fogyasztani szigorúan tilos!

Az óvoda konyhájába illetve, melegítő konyhájába csakis a konyhai dolgozók léphetnek be, vagy az a látogató, aki érvényes egészségügyi könyvvel rendelkezik!

A csoportszobába szülő egészségesen tartózkodhat.

 

Az intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelező az évente megtartott foglalkozás egészségügyi vizsgálaton való részvétel, ennek szabályozása az intézményi munkavédelmi szabályzatban.

 

 

 

Oldal: SZMSZ
TAKTABÁJI "KÉK IBOLYA" ÓVODA - © 2008 - 2024 - taktabaji-kekibolyaovi.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat