ICINKE – PICINKE

 NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ ÓVODAI PROGRAM

 TAKTABÁJI „KÉK IBOLYA” ÓVODA

2013

 KÉSZÜLT: A TAKTABÁJI

PATAY SÁMUEL ÁLTALÁNOS ISKOLA

                         ÉS

ÓVODA RÉSZÉRE

1999. 01. 22.

KÉSZÍTETTE: JUHÁSZ GYÖRGYNÉ

                                   ÓVÓNŐ.

ÁTDOLGOZÁS: 2006. 11. 08.

ÁTDOLGOZTA: JUHÁSZ GYÖRGYNÉ

                                   ÓVÓNŐ

ÁTDOLGOZÁS:2013.03.22.

ÁTDOLGOZTA: JUHÁSZ GYÖRGYNÉ

                                      ÓVODAVEZETŐ

 

 

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

I.       BEVEZETÉS                                                                                          3

                                                                               

II.     HELYZETELEMZÉS                                                                       6                                                                                                     

         GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP                                                             8

 

III.  AZ ÓVODAI ÉLET FELADATAI                                                          11

 

IV.    AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI                      24

 

V.     AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ

    ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI                                                      34

 

VI.    A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE                        56

 

VII. AZ ÓVODÁBA, ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI                                     57

 

VIII. AZ INTÉZMÉNY SAJÁTOS FELADATAI                                         62

1. 1.     Gyermekvédelem
2. 2.     Kiemelt figyelmet igénylő gyermek egyéni fejlesztése, fejlődésének

segítése

1. 3.     A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése, az óvodai fejlesztő program /IPR/ megvalósítása a mindennapok során
2. 4.     Az etnikai nemzetiségi kultúra elemeinek igény szerinti megismertetése, ápolása, beépülése az óvodai élet tevékenységeibe /multikulturális nevelés/

IX. AZ ÓVODA MINSŐSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK ALAPELVEI                         74

 

X. A HELYI ÓVODAI PROGRAM BEVÁLÁSÁNAK ELLENŐRZÉSI SZEMPONTJAI                                                                                                       76

 

XI.    LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉK                                                           78

 

XII.      FÜGGELÉK                                                                                        79

 

XIII. MELLÉKLET: A program megvalósításához szükséges eszközök                85

 

 

 

 

 

I. BEVEZETÉS

A program a 137/1996. (VIII.28.) számú Kormány rendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, magába foglalva a hazai és a helyi óvodai gyakorlatok eddigi tapasztalatait, eredményeit, szem előtt tartva az, 1993. évi LXXIX.Közoktatási törtvényt valamint, az azt módosító 1999. évi LXVIII. számú törvényt, majd 2011.évi CXC. törvényt a köznevelésről, annak végrehajtási rendeleteit, közoktatás távlati fejlesztésének stratégiáját, a megyei és községi közoktatási koncepció irányelveit.

Ezen kívül program az alábbi törvényeket, rendeleteket figyelembe vételével készült:

 

• 32/1997. (XI.5.) számú-, valamint az azt módosító 19/2001. (III. 29.) OM rendelet és

a18/2002.(IX.29.) OM rendeletről, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének

irányelvei

1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról

• 23/1997. (VI.4.) számú MKM rendelet és az azt módosító 37/2000. (X. 29.) rendelet a Fogyatékos gyermekek nevelésének irányelveiről és az azt módosító 2/2005.(III.1) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve
• 1997. tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól
•  1992. Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF
•  185/1999. (XII.13.) Korm. Rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. Rendeletet módosítja
• 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet a kötelező felszerelési- és eszköz normáról
• 36/1999. (VIII. 24.) OM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai

szakszolgálatokról

3/2002. (II. 15.) OM rendeletet a Közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről

• A többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről
• 19/2002. (V.8.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti és műszaki követelményeiről
• 36/1999. (VIII.24.) OM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról
• 2003. évi CXXV. törvény az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség elmozdításáról
•  36/1999. (VIII.24.) OM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról
• 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről
• 368/2011. Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

(államháztartás részét képező intézmények számára)

• 3-2012.(VI.8.) EMMI rendelet a 2012-2013-as tanév rendjéről
• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
• 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról

• 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

 

A készítés ideje: 1999. 01.22.

 

A pedagógiai program átdolgozásának ideje: 2006. 11. 08.

 

A pedagógiai program átdolgozásának indoklása:

• A kompetencia alapú óvodai programcsomag  bevezetése

 

A pedagógiai program átdolgozásának ideje: 2013.03. 22.

A pedagógiai program átdolgozásának indoklása:

2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről

 

1. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI

   Hivatalos elnevezése:Patay Sámuel Általános Iskola és Óvoda

   Hivatalos elnevezése 2013.01.01-től: Taktabáji „Kék Ibolya” Óvoda

   Pontos címe: 3926 Taktabáj Alkotmány út 39 sz.

   Fenntartó neve, címe: Önkormányzati Hivatal

                                         3926 Taktabáj Kossuth út 1 sz.

  Alapító okirat kelte, száma: 1995.I.13.  137/1993/x.12/

  Módosítva: 1/ 2000. I. 13.

                      142/2002. XII. 13.

                      64/2003. VIII. 23.

                      110/2006. IX. 07.

                       21/2012.IX.14.

                      45/2012/XII.28.

 

  Az intézmény típusa: Közös igazgatású nevelési-oktatási intézmény

  Az intézmény típusa 2013.01.01-től: Szakmailag önálló köznevelést ellátó intézmény

  Munkáltatói jogkörrel felruházott vezető: Szabadka Bertalanné igazgató   Munkáltatói jogkörrel felruházott vezető 2013.01.01-től: Juhász Györgyné óvodavezető

  A program szakmai irányítója: Juhász Györgyné óvónő  

 

Pedagógiai programunk alapelvei

• Az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok, és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia.

 

• A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – különleges védelem illeti meg.

 

• A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be.

 

• A játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete, számára a legfőbb élményforrás, személyiségfejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja.

 

• A valódi tanulás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el, amelyet képes alkalmazni képességei, készségei által.

 

• Az óvodai tanulás útja a játékba integrált önkéntes cselekvéses tanulás.

 

• Az óvodában komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg differenciáltak, a gyakorlatban a tárgyi koncentráció elvének megfelelően egységet alkotnak.

 

• Az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek az alapja az, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer.

 

• A gyermek fejlődésének alapja a személyes, bensőséges kapcsolat, amely minden gyermeket megillet. Ebben a kapcsolatban valósul meg a gyermek sokoldalú / nem minden oldalú! / nevelése.

 

• A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. Olyan pedagógiai környezetet kell kialakítani, ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik.

 

• A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben.

 

• A gyermekek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer.

 

• Jelentős alapelv a megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

 

• Elengedhetetlen a gyermekek környezettudatos viselkedésének a megalapozása. A gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne.

 

• Fontos a családok nevelési szokásainak a megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz: a családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése.
• Differenciálás alkalmazásával biztosítjuk, hogy minden gyermek a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint a lehető leginkább tudjon kibontakozni, fejlődni.

 

 II. HELYZETELEMZÉS

 

A.1. Taktabáj község hátrányos helyzetű település, a lakosság száma 600-650 fő   között mozog és a 40%-a nyugdíjas korú, az aktív dolgozók többsége munkanélküli.

A családok nehéz anyagi körülmények között élnek, az önkormányzat kevés pénzből gazdálkodik.

Egyre több a környező városokból betelepült cigány családok száma, a lakosság mintegy 50 % -át képezik, és legtöbbjük a fiatal korosztályhoz tartozik.

Az itt élő emberek iskolázottsága alacsony szintű, elenyésző az érettségivel vagy diplomával rendelkezők száma. Sokuk még az általános iskolai 8 osztályt sem végezte el, és sajnos több analfabéta is van.

 

 Csoportunk létszáma átlagosan 30 fő. Az óvodáskorú gyermekek száma növekedést mutat, mivel sok család más településekről a községbe költözött és a családokban a gyermekek száma 6-10 fő. Ezekben a családokban a nagyobb lánygyermekek 14-16 évesek, akik rövid időn belül saját családot alapítanak, és gyermekeket szülnek.

A gyermekek 98 %-a roma származású és hátrányos, ingerszegény körülmények között él.

Nagyfokú a szülők munkanélküliségének aránya, a nehéz anyagi körülmények kihatnak a családon belüli kapcsolatokra is. Sok a konfliktus a szülők között, ezért gyermekeikkel is türelmetlenek, idegesek, a gyermekeknek gyakran kell átélniük veszekedéseket, verekedéseket. Emiatt már gyermekkorban idegi, magatartásbeli problémák lépnek fel. A szülők, alacsony iskolázottságuk miatt nem tudják gondjaikat kultúráltan megoldani, problémáikba bevonják a gyermekeket is, akik olyan dolgokat hallanak, amelyek életkoruknak nem megfelelő. Kevés gondot fordítanak a gyermekek nevelésére, tanítgatására. A gyermekekkel való foglalkozás kimerül az alapvető szükségletek kielégítésében - étkezés, tisztálkodás, alvás biztosítása- de még ezeket sem biztosítják napi rendszerességgel. Hónap közepétől a végéig sok gyermeknek csak annyi étel jut, amit az óvodában megeszik. A mindennapos tisztálkodás is kevés gyereknél biztosított, ezért időnként előfordul tetves és rühes gyermek is. Vannak családok, ahol több generáció él együtt és családonként egy szoba áll rendelkezésükre. Ezek a gyermekek rendszerint nem tudják kipihenni magukat, mert többen alszanak egy ágyban, zavarja őket a felnőttek televíziózása, gyakran szemtanúi a szülők intim együttlétének. Másnap fáradtan érkeznek az óvodába, emiatt ingerlékenyebbek, gyakrabban kerülnek társaikkal konfliktusba, melyet az otthoni példa hatására csak durván, verekedésbe és trágár beszédbe torkolva akarnak megoldani.

Általános tapasztalatunk, hogy a szülők otthon nem biztosítanak a gyermekek részére az életkornak megfelelő játékokat, nincs mesekönyvük, nem mesélnek gyermekeiknek, nem játszanak együtt velük, így elmaradnak a közös tevékenységek, nem alakul ki a szülő és gyermeke között meghitt, szeretetteljes kapcsolat.

Sajnos a családi problémákat nemcsak a gyermekek, hanem a szülők is elhozzák magukkal az óvodába. Sérelmeiket, gondjaikat dühkitörésekkel, kiabálásokkal, az óvónőket illető trágár beszéddel kívánják megoldani. A gondok mögött sokszor nem is óvodai probléma áll, csak valahol és valakin le kell vezetni a felgyülemlett feszültséget, és mivel otthon nem tudnak akaratuknak érvényt szerezni, az óvoda az a hely, ahol próbálkoznak. Bár igazságtalanságnak tartjuk, hogy nekünk kell a társadalmi problémák miatt eltűrni az ilyen viselkedéseket, mégis próbálunk higgadtan szót érteni a szülőkkel. Igyekszünk a pozitív dolgokra felhívni a figyelmüket, a gyermekek nevelésén keresztül a család szociális magatartásán alakítani.

Bízunk abban, hogy a gyermekek az óvodában elsajátított szokásokat, viselkedési szabályokat otthon is igyekeznek betartani és a szülők figyelmét felhívjuk arra, hogy segítse ebben gyermekét. Ezáltal észrevétlenül a szülő magatartása is változik.

Több szülőnél észrevettük, hogy jó hatással van rá az óvoda nyugodt légköre, a számára ismeretlen és érdekes eszközök, mert szeret gyermekével „óvodába járni”, reggelente szívesen időz el az óvodában, érdeklődve figyeli a számára új játékokat, nemegyszer ki is próbálva azokat. Elmondásaik alapján ilyenkor döbbennek rá, hogy milyen hamar családot alapítottak és kimaradt az életükből a gondtalan gyermekkor. Ez jó alkalom arra, hogy megértessük az együttnevelés, ezzel együtt a rendszeres óvodába járás fontosságát a gyermekek fejlődése és a későbbi továbbtanulás érdekében.

Mivel a gyermekek 100%-a hátrányos helyzetű, ezért minden gyermek térítésmentesen étkezik az óvodában.

 

2012.12.01-től a törvényi rendelkezésnek megfelelően külön kell választani az alapfokú nevelést, ezért alapító okirattal Taktabáj Község Önkormányzatának Képviselő-testülete döntésével új névvel, új intézményt alapított.(45/2012.XII.28.)

 

 

 

2. Az óvoda helyi értékei, korábbi eredmények, erősségek

 

Óvodánk 1995. 02. 01.-től működik.

Működésünk kezdetekor a személyi és tárgyi feltételek nem feleltek meg a követelményeknek. Időközben több probléma megoldódott.

Az iskolával közös épületben külön óvodai rész került kialakításra saját udvarrésszel, és az óvónők munkáját dajka is segíti.

Szakmai fejlődésünk érdekében bekapcsolódtunk a területi szakmai munkaközösség munkájába.

Az óvónők folyamatosan vesznek részt képzéseken annak érdekében, hogy a gyermekek minél szélesebb körű ismereteket kapjanak./ néptánc oktatás, magyar és cigány népismeret, kézműves foglalkozások stb./

Nevelő- oktató munkánkban előtérbe helyezzük a néphagyományőrző tevékenységet, melyre helyi programunk is épül.

 

2006.-ban a HEFOP 3.1.3. pályázat nyerteseiként pedagógiai fejlesztő munkánkba beépítjük a kompetencia alapú oktatás alapelveit, céljait, feladatait, módszereit, eszközeit.

A sikeres munkavégzés érdekében az óvónők kötelező és választott képzéseken vettek részt és a szerzett ismereteket a lehető leghatékonyabb módon igyekeznek felhasználni a gyermekek személyiségformálása folyamatában.

 

2009-től folyamatosan végezzük a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai fejlesztő program (IPR) megvalósítását.

 

B. 1. Alapkoncepció, gyermekkép és elképzelés

 

Meggyőződésünk, hogy az óvodáskorú gyermeknek joga van ahhoz, hogy a nemzetét éltető hagyományokat megismerje, ezekből pozitív élményeket szerezzen és ez által hiteles, követendő mintákat kapjon.

A gyermek családtagjaival, társaival olyan külsőségekben, tartalmukban visszatérő élményeket él át, amelyek otthonához, szülőföldjéhez kötik.

Mivel a 3-7 éves gyermek érzelmileg és értelmileg fogékony, ezért munkánkat a gyermekek érzelmi fogékonyságára és sajátos aktivitására építjük.

A gyermekek örömteli játéka jól ötvözhető a néphagyomány-ápolással, a természetszeretettel.

A kisgyermekkorban cselekvéssel szerzett tapasztalatok, érzelem dús élmények hatnak a felnövekvő gyermek cselekedeteire. A gyermekek örömmel vesznek részt a jeles napokat megelőző közös készülődésekben, a népi mesterségek gyakorlásában. Átveszik az ünnepnapok másságát, a közös élmények mély érzelmi nyomokat hagynak.

Ezek a gyermeki élmények hatnak a családok szemléletmódjára, megteremtve a családokkal való együttműködés sajátos formáit.

A néphagyományőrző nevelés egy olyan komplex rendszerben valósul meg, amelynek feltétele a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő környezet, melynek alapja egy gyermekközpontú életrend.

Az életrend elemei:

• Rugalmas, integrált napirend
• Családias, vegyes életkorú gyermekcsoport
• Differenciált bánásmód
• Érző, alkotó nevelőtestület
• A nevelésben együttműködő családi-óvodai közösség

 

Ezáltal az óvodai nevelés olyan hiteles többletet ad, amellyel kiegészíti, és teljessé teszi a gyermeki személyiség kibontakozását.

 

2. Óvodakép.  Az óvoda funkcióhangsúlyai, tradíciói

 

Az óvodánkban folyó nevelés szemléletmódja tekintettel van a gyermekek egyéni fejlettségére és alkalmas arra, hogy kialakítsa az együttéléshez szükséges szokásokat. Ennek kereteit a népi hagyományok ápolása teremti meg. A népköltészeti alkotásokon túl a hagyományápolás azon területeit, tevékenységeit illesztjük be az óvodai nevelésbe, amelyek nem zavarják meg, hanem szebbé és gazdagabbá teszik a gyermekek életét.

A gyermeki személyiség saját útját bejárva fejlődik.

Nem felzárkóztatjuk a gyermekeket egy átlag szintre, hanem minden gyermeket a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint a lehető leginkább megfelelő módszerrel, eljárással, eszközzel juttatjuk a fejlődéshez. Ezzel biztosítjuk a hátrányos helyzetű és roma gyermekek esélyegyenlőségének megalapozását.

 

 

3. Az óvodai nevelés célja:

 

   Célja:

• Az óvodás gyermekek sokoldalú, harmónikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.
• A gyermekek harmónikus fejlesztése a néphagyomány-ápolás, a természetóvás gazdag eszközrendszerével.
• A gyermekekben a hagyományok és a természet iránti fogékonyság megalapozása.
• A néphagyomány-ápolás és a természetszeretet átörökítése a gyermek érzelmein át, a családok aktív együttműködésével.
• A kulcskompetenciák fejlesztése / élet, munka, műveltség/
• Művelődéshez való igény fejlesztése
• Demokratikus értékek mellett elkötelezett polgár nevelése
• Esélyteremtés, esélyegyenlőtlenségek csökkentése hátrányos helyzetű és roma gyermekek/
• Az egész életen át tartó tanulás megalapozása
• A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása.
• A gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell természetes támaszra találjon.
• Váljon a gyermek igényévé a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor –ha arra van igénye- egyedül is tevékenykedhessen.
• Elengedhetetlen az adekvát és rendszeres életritmus, a megfelelő napirend kialakítása a gyermekek számára.
• Meg kell alapozni a gyermekek környezettudatos viselkedését.
• Óvodáskor végére iskolára alkalmas gyermekeket bízzunk a szülőkre.
• A roma gyermekek önazonosságának megőrzése, ápolása, erősítése, átörökítése.

 

4.Küldetésnyilatkozatunk

Taktabáj község egyetlen óvodai intézménye vagyunk. Intézményünk egy vegyes életkorú óvodai csoporttal működik.

Az intézményünk nevelési programjában egységes alapelveket, célokat fogalmaztunk meg, mely jó alapot nyújt az egységes nevelőmunkához.

A családi nevelés elsődlegességét figyelembe véve, azt kiegészítve, az együttműködést hangsúlyozva végezzük nevelőmunkánkat.

Arra törekszünk, hogy óvodásaink, szeretetteljes, gyermekközpontú, másságot elfogadó légkörben ismerkedjenek meg a világgal. Megismertük a befogadó pedagógia elveit, törekszünk az inkluzív pedagógiai környezet biztosítására.

Óvodapedagógusaink a gyermek szükségleteire, egyéni képességeire építve, a kompetencia alapú nevelés szellemiségében, játékos, tevékenységekben gazdag, együttműködési lehetőségeket adó óvodai élet szervezésével biztosítják a gyermekek személyiségének sokoldalú, differenciált fejlesztését. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek rendelkezzenek megfelelő önismerettel, önértékelő, önkifejező képességgel, kíváncsiságukat megtartva tapasztalják meg az összefüggéseket, tudjanak önállóan gondolkodni, véleményt alkotni.

A gyermek óvodába lépésétől fontosnak tartjuk, hogy megalapozzuk azokat a kompetenciákat, melyek segítségével óvodásaink az iskolára alkalmassá válnak, ezzel is biztosítva a zökkenőmentes óvoda-iskola átmenetet, a sikeres iskolakezdést.

Nevelési célkitűzéseinket partnereink igényeinek figyelembe vételével valósítjuk meg.

A gyermekek és a szülők eddigi elégedettsége garancia arra, hogy munkánkat megfelelő szinten végezzük.

Minőségfejlesztő munkánk során arra törekszünk, hogy ezt az elégedettséget valamennyi partnerünk körében elérjük, illetve fokozzuk.

III. AZ ÓVODAI ÉLET FELADATAI

 

Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:

 

• Érzelmi nevelés
• Az egészséges életmód alakítása
• A szocializáció segítése
• Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása
• Anyanyelvi nevelés

 

Az érzelmi nevelés helye a programban:

 

A hagyományszemléletű nevelés az óvodáskorú gyermek érzelmi, értelmi fogékonyságára alapoz.

A program összetett tevékenységrendszeréből fakadó motivációk az érdekes élményekkel a gyermek érzelmi életében meghatározó változásokat idéznek elő. A népi mondókák ritmikussága, az énekes játékok mozgáselemei, a hangulatőrző népdalok, a népmesék varázslatos világa is sajátos érzelmi hatást hordoznak. A megismerési folyamatot érzelmek kísérik. Az érzelmek jelzik a gyermeket ért hatások mikéntjét, egyben további értelmi aktivitásnak motiváló erejévé válnak. A gyermek utánzás útján tanulja meg az érzelmeit kifejezni és kezelni, ezért nagy a környezetében élők, az őt nevelők felelőssége.

 

Az érzelmi nevelés célja:

• A gyermek biztonságérzetének megalapozásával az önbizalom erősítése, a szocializálódás elősegítése.
• Az aktív érzékenység alapozása az emberi és természeti környezet hatásaira.
• A hagyományőrzés és természetóvás motiváló hatásának folyamatos éltetése.

 

Óvónő a folyamatban:

 

A családi háttér ismeretében törekszik megismerni, megérteni a gyermek érzelmi megnyilvánulásait. Alkalmat és lehetőséget teremt a gyermek pozitív érzelmeinek kiváltására:

• A testi szükségletek kielégítésével
• A derűs, biztonságos környezet létrehozásával
• A „ kötődés „ – szükséglet kielégítésével
• A megerősítő, elfogadó magatartásával
• Az értékek, élmények nyújtásával.

 

Az óvónő a gyermekek természetes igényét, a gondoskodás vágyát, a szabadságvágyát rugalmas viselkedéssel és kiegyensúlyozott életmód nyújtásával elégíti ki. A gyermek érezze, hogy szeretik, számára fontos az állandó, megbízható, személyes kapcsolat. Az óvónő tudatosan törekszik a saját érzelmi kifejezésmódját hitelessé, sokszínűvé tenni, és a gyermeki érzésvilágba való beleélő képességét fejleszteni. Átérzi, hogy a gyerek-óvónő és a gyerek-gyerek viszonyát az együttes tevékenységek élményei határozzák meg.

Ennek tudatában alakítja a gyermekek erkölcsi érzelmeit: szeretet, barátság, tisztelet. Formálja erkölcsi tulajdonságait: tettrekészség, együttérzés, bátorság stb. Az óvónő a gyermek intellektuális érzelmeit – kíváncsiság, rácsodálkozás, felfedezés, siker, aktivitás - a néphagyományőrzés és a természetszeretet hatásrendszerével tudatosan ébren tartja, fejleszti.

Az esztétikai érzelmek alakításában a harmónikus környezet, a népművészeti alkotások nyújtotta élményekre épít.

Az óvónő fokozza a szülőkben az igényt, hogy felelősséggel vegyenek részt a gyermekük testi, érzelmi, értelmi fejlesztésében, felhasználva az óvoda nyújtotta lehetőségeket.

 

Az érzelmi nevelés személyiségfejlesztő hatása:

 

A tevékenység, a megismerés öröme gazdagítja a gyermek érzelmeit, ezáltal állandóan aktivitásra készteti. A valós világ jelenségeihez, a társakhoz és az önmagához való kapcsolatrendszerében megtanulja érzelmeinek kifejezését, kezelését. Erkölcsi érzelmei, tulajdonságai alakulnak, erkölcsi értékrendszere megalapozódik. Az érzelmi élete kiegyensúlyozottá válik, amely alapul szolgál testi, értelmi, szocializációs fejlesztéséhez, fejlődéséhez.

 

 

Az egészséges életmódra nevelés helye a programban:

 

Az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének elősegítése kiemelt nevelési feladat a programban. A fejlődést befolyásoló fontosabb tényezők:

• A vele született adottságok
• A biológiai érés sajátosságai
• A környezet hatásai

A gyermek érésének alapja a családban szerzett biztonságérzet, amely bővül az óvodában szerzett biztonságérzettel. A kiegyensúlyozott, derűs gyermek, aki biztonságban érzi magát, és a gondozás során testi szükségletei kielégítést nyernek, harmónikusan fejlődik.

 

 

 

Az egészséges életmódra nevelés célja és feladatai:

• A gyermek testi szükségleteinek kielégítése során a gyermekekben alapozódjanak meg azok az egészség- és test-kulturális magatartáskészségek, szokások, amelyek az egészséges életvitelhez szükségesek.
• A családok egészséges életvitelének segítése, életmódbeli szokásainak befolyásolása az egészséges nemzedék felnevelése édekében.
• Az életmódformálás egyik lényeges célja a megelőzés fontosságának felismerése.

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok kidolgozása, amelyek különösen

• az egészséges táplálkozás,
• a mindennapos testnevelés, testmozgás,
• a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek,
• a bántalmazás és óvodai erőszak megelőzése,
• a baleset-megelőzés,
• a személyi higiéné területére terjednek, további feladatot jelentenek.

A megvalósítás feladatai:

• az egészséges óvodai környezet kialakítása,
• egészségre nevelés, gondozás.

 

Az egészséges óvodai környezet kialakítása:

 

Cél: az egészséges, barátságos környezet kialakítása, amely lehetőséget nyújt a gyermek testi, lelki szükségleteinek kielégítésére.

 

Az óvoda épülete:

A helyiségek padló és falburkolatai olyan anyagból készültek, amelyek könnyen tisztíthatók, fertőtleníthetők. A csoportszoba falai világosak, természetes megvilágítása megfelelő. Az ablakok elosztása lehetővé teszik a nap folyamán a folyamatos levegőcserét. A berendezési tárgyak a gyermekek méreteinek megfelelőek, de kopottak, felújításra ill. cserére szorulnak. A bútorok a gyermekek által könnyen mozgathatók, elhelyezésük kizárja a balesetveszélyt.

A gyermekek által használt játékok, eszközök elérhető magasságú polcokon vannak elhelyezve, javításukban, tisztántartásukban a gyermekek is részt vesznek. A meghibásodott eszközöket megjavítjuk, ill. kivonjuk a használatból.

Sütéshez és egyéb konyhai tevékenységekhez a melegítőkonyha eszközeit vesszük igénybe. A gyermekek egészségóvása érdekében a használati előírások betartása odafigyelést kíván az óvónőktől.

 

Az öltözőben a gyermekek ruhája, cipője külön jellel ellátott helyen van. A családoknak szóló információs táblát az öltözőben helyezzük el. Az együttnevelés érdekében folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket az egészséges életmód – szokás - alakításról is. / étrend, testnevelés napja, séták napja stb./

 

A mosdóban a gyermekek saját jellel ellátott törölközőjüket, fogmosó felszerelésüket könnyen megtalálják. A fertőzések elkerülése érdekében folyóvizes kézmosást alkalmazunk. A w.c. - helyiségeket válaszfal és ajtó határolja, tiszteletben tartva a gyermek személyiségjogait.

Külön tornatermünk nincs, a tornázás jó idő esetében az udvaron, rosszidő esetén a csoportszobában történik. Torna előtt a padlót portalanítjuk.

 

A balesetek ellátására a csoportszobában gyógyszeres szekrényt helyeztünk el, amely ellenőrzése, feltöltése folyamatos.

 

Az udvar füves, egyenetlen felületű, szükséges az egyengetése, valamint betonos rész kialakítása, hogy rossz idő esetén is megoldott legyen a gyermekek szabad levegőn való mozgása. A napos és árnyas részek váltakoznak.

A homokozó nagysága a gyermekek igényeinek megfelel, de szükséges körbekeríteni, évente cserélni és használaton kívül letakarni, naponta lazítani, locsolni.

A természetes mozgások gyakorlására nagy, füves tér áll a gyermekek rendelkezésére.

Az udvar körül van kerítve, de a kerítés helyenként megrongálódott, javításra szorul.

A veteményeskert kialakításával a gyermekek gyakorolhatják a kerti munkálatokat. Fontos a gyermekek méreteinek megfelelő szerszámok – ásó, kapa, gereblye, vesszőkosár – beszerzése.

Az udvar megfelelő feltételeinek megteremtésében a fenntartó és a szülők segítségét is igénybe vesszük.

 

Az egészségre nevelés, gondozás helye a programban:

 

A néphagyományőrző szemléletű nevelés olyan életrendet kínál a gyermeknek, amely figyelembe veszi fejlődésének egyéni ütemét, és az életrendi tevékenységeket a népi hagyományok eszköztárával gazdagítja./ zöldség, gyümölcs feldolgozása, fogyasztása /

A gyermek testi szükségleteinek kielégítése során a szokások alakításához nélkülözhetetlen a felnőtt gondoskodó, simogató szeretete.

Cél: az egészség gondozásához szükséges készségek megalapozása.

 

A helyes életritmus megteremthető a folyamatossággal, amelyet a napirend rugalmassága és kötetlensége jellemez. A folyamatos játék-tevékenységben azonos időben ismétlődnek az étkezések, a mindennapos testnevelés, a mese, a levegőzés, a séta, a kinti játék, a pihenés. Az óvónő a gyermekcsoporton belüli jó közérzete érdekében figyelemmel kíséri a gyermek - a játék és egyéb tevékenységei mellett – testi szükségleteinek igényét is. A gyermek hangulatváltozásai jelzésül szolgálnak közérzetéről. A gyermek egészséges fejlődésének fontos feltétele az életkori sajátosságoknak megfelelő egészséges táplálkozás, a gyermek egyéni ízlésének ismerete, formálása. A zöldség – gyümölcs feldolgozása, a közös csemegézés formálják a gyermek szemléletét, a szülők figyelme is ráirányul a nyers zöldség és gyümölcsfogyasztás, a rágás fontosságára. Az étkezés óvodai feltételei naposi tevékenységgel valósulnak meg. Fontos az esztétikus terítés és a kultúrált étkezési szokások betartása.

 

A testápolás szolgálja a gyermekek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak megalapozását. Az önkiszolgáláshoz szükséges készségek elsajátítását a felnőtt és a gyermek közötti meghitt kapcsolat segíti. Testápolás közben a gyermek utánzási hajlama lerövidíti a szokástanulás folyamatát.           / mosakodás, kéztörlés, fésülködés stb. / Fontos a felnőtt állandó, segítőkész jelenléte.

 

Az öltözködés a test védelmét szolgálja az időjárás változásaival szemben, és a gyermeki önállóságot, ízlésvilágot alapozza. A gyermek ruházata a sokféle tevékenység gyakorlásához, az időjárás változásához igazodó kényelmes, könnyen fel- és levehető legyen. Egészségügyi szempontból szükséges váltócipő.

 

A mozgás belső igény, élmény a gyermek számára, amit felszabadultan, jókedvűen, örömmel végez. A gyermekek mozgásigénye egyénileg eltérő. A gyermeki mozgásigény kielégítését a változatos tevékenységek szolgálják.

A hagyományápolásban helyet kapnak a népi sportjátékok is.

A kompetencia alapú programcsomagból beépített játék- és mozgástevékenységek újdonságként hatnak, az élmény- dús tevékenységek  mozgásra késztetik a „ lustább „ gyermekeket is.

 

Az edzés folyamatában a gyermek ellenálló képessége fokozódik, szervezete alkalmazkodik az évszakok változásaihoz, kevesebbet betegeskedik.

A gyermekek minden évszakban a lehető legtöbb időt töltsék a szabadban.

 

A pihenés, az alvás az óvodás gyermek egyéni alvásigényének kielégítését, testi fejlődését szolgálja. A nyugodt pihenés, az alvás légkörének megteremtése minden óvodai dolgozó feladata: a szoba levegőjének cseréje, a külső zavaró ingerek megszüntetése.

 

Az óvónő a folyamatban:

 

A gyermekek testi szükséglete érdekében fontos, hogy ismerje a gyermek otthoni életritmusát, étkezési és egyéb egészségügyi szokásait. Az egészséges életrend érdekében megkeresi a családdal az együttműködési formákat. Egyénileg segíti a gyermekek táplálkozási, tisztálkodási és öltözködési készségeinek alakulását. Az óvónő az öltözékével, a megjelenésével és a segítségnyújtásával mintát ad a gyermekeknek.

A nem alvó, a korábban ébredő gyermekeknek lehetőséget nyújt a csendes tevékenykedéshez/ rajzol, mesekönyvet nézeget, sző, fon stb./

Figyelemmel kíséri a gyermek egyéni adottságait és egészségi állapotát. Együttműködik a szülővel, az egészségügyi szakemberrel, elsődlegesen a betegségek megelőzése, indokolt esetben a speciális fejlesztés céljából.

 

Az egészségre nevelés, gondozás személyiségfejlesztő hatása:

 

A nyugalmat árasztó környezet, a szeretetteljes bánásmód, a gyermek biztonságérzetét erősíti. A szokások elsajátítása során kialakulnak az egészséges életmódbeli készségei, jártasságai. Testi szükségleteinek felismerése, kielégítése hozzájárul a derűs, félelemmentes közérzethez. Megtanul önállóan tisztálkodni, öltözködni, ismeri és alkalmazza a higiénés és esztétikus étkezési szokásokat.

Képessé válik önmaga és társai segítésére. Vigyáz ruhája és környezete tisztaságára.

Alakul igénye a maga körüli rend megteremtésére. Testileg megfelelően edzett, teherbíró, mozgása összerendezett, jó állóképességgel rendelkezik.

 

Az egészségre nevelés, gondozás folyamatában elsődleges a prevenció, és az egyéni adottságokat figyelembevevő testi fejlesztés. Az óvónő és a családok együttműködése a gyermek testi szükségleteinek kielégítésére és az ellenálló képesség fejlesztésére irányul. Az egészséges gyermeke a biztonságos, derűs környezetben jól működő életfunkciókkal rendelkezik: vidám, érdeklődő, aktív.

 

 

 

A szocializálódást elősegítő nevelés helye a programban:

 

A szocializálódás alapja a gyermek biológiai fejlődését segítő, gondoskodó környezet kommunikációs kapcsolatrendszere.

A hagyományápoló nevelés visszatérő közös tevékenységei, hagyományai megteremtik az együttélés egyedi kapcsolatrendszerét. A hagyományőrzés sajátos teret nyújt a gyermek szocializálódásához. Így a játékban megjelenő hagyományápoló tevékenységekben gyakorolja az önkifejezés formáit, a társas érintkezés mintáit, a közös élmények hatására megérzi a közösség összetartó erejét. Ha az óvónő ölelő szeretete átsegíti a gyermeket a kapcsolatfelvétel nehézségein, és mindezt melegséggel teli élmények, társaktól kapott elfogadó érzések erősítik, a gyermekben létrejön az a biztonságérzet, ami a további szocializálódásának az alapja. A gyermek ebben az életkorban a érzelmi fogékonysága által nem a verbális elemekre, hanem a metakommunikációra érzékeny. Ha a tekintet, a gesztus, a mimika, a testtartás, térköztávolság összhangban áll a szóbeli közléssel, a gyermekben felébreszti a kipróbálás, az utánzás vágyát, a felnőtt minta lesz számára.

A szocializálódást segítő nevelés célja, feladatai:

 

Az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálása, amelyek által alapozódnak a szocializálódáshoz szükséges erkölcsi, akarati tulajdonságjegyek.

„ Kiegyensúlyozott, boldog gyerek „ állapot létrehozása.

A gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben. Váljék igényévé a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor – ha arra van szüksége – egyedül is tevékenykedhessen. A társas kapcsolatok legfőbb eszköze a játék és a közös tevékenységek. Nagyon jó közösségépítő és szocializálódást elősegítő ereje van a kompetencia programhoz kapcsolódó játékgyűjteménynek: bizalom játékok, együttműködést követelő játékok, kommunikációs, anyanyelvi játékok stb.

 

 

A szocializálódást elősegítő színterek:

 

1. A beszoktatás időszaka

Célja: a gyermek az új környezetben minél rövidebb idő alatt szerezzen olyan biztonságérzetet, amely meghatározza további szociális viselkedésének alakulását.

 

Az óvónő a folyamatban:

 

A gyermek óvodába lépése előtt kapcsolatot teremt, ismerkedik a családdal és az óvodába kerülő gyermekkel.

Az óvónő meghívja a szülőt a gyermekkel együtt, látogassanak el a csoportba. A gyermek az együttlétből pozitív emléknyomokat visz magával, az újbóli találkozásra készteti. Fontos a megegyezés a fokozatos beszoktatás kezdési időpontjában és menetében. A nevelési év kezdetén az óvónő a csoportban lévő gyermekeket az új társ elfogadására hangolja. Fontos, hogy a gyermekek biztonságérzetük tudatában várják és nyílt odafordulással segítsék az érkező gyermeket. Fontos az érzelmi ingerek nyújtása: ezt nagymértékben segítik a bábok, melyek az óvodai csoportban a gyermek állandó „ társa „.

Óriási segítség számunkra a kompetencia alapú programcsomag Bábjáték című segédlete, melyhez bízunk abban, hogy sikerül beszerezni a Meseládikót, mely megkönnyítené munkánkat és a gyermekeknek is páratlan élményt nyújtana, megkönnyítve a beszoktatás időszakát.

Az óvónő az óvodába lépéshez barátságos, melegséget árasztó környezetet alakít ki, tevékenységre késztető eszközökkel.

Az óvodához szoktatás kezdeti időszakában mindkét óvónő egész nap a csoportban tartózkodik. Szeretetteljes magatartással, az egyes szülőhöz, gyermekhez elfogadó odafordulással segítenek az átállás nehéz folyamatában. Az óvónők az érzelmi kötődések mielőbbi létrejöttéhez hitelesen alkalmazzák a megerősítés, a dicséret személyre szóló formáit. Ez a régebben járó gyermekekre is ösztönzőleg hat, az új társakkal való törődést utánzással ők is gyakorolják. Az óvónő az év közben érkező gyermek fogadásában is körültekintő.

Beszoktatásnál is kifejezett hangsúlyt fektetünk az egyéni bánásmódra, hiszen minden gyermek más érzelmi állapottal fogadja az óvodakezdést, eltérő odafigyelést igényelnek.

Programunk a beszoktatási időszakot tekinti a családdal való együttnevelés kiindulópontjának.

 

1. Együttlét a mindennapokban

A beszoktatási időszakban szerzett pozitív érzelmi benyomások segítik a gyermeket a szociális tanulás folyamatában. Az egyes gyermek szociális viselkedési készségének szintjét befolyásolja a gyermek kommunikációs fejlettsége. A gyermek az egymás mellett játszástól az együtt játszásig, majd az együtt játszás és tevékenykedés során a „ minta „ helyzetekben viselkedést gyakorol, tapasztalatokat szerez, alakul szociális készsége. A viselkedést megerősítő jelzések segítik a gyermeket a kommunikációban és abban, hogy megtanulja értékelni a saját és mások cselekedeteit, megtalálja helyét a csoportban.

A közösen átélt élmények a gyermekben az újra-meg újra átélés vágyát erősítik, az együttműködés reményében alkalmazkodásra serkentik.

Hatására a szociális viselkedéskészség egyre magasabb szinten jelenik meg.

 

Az óvónő a folyamatban:

Az óvónő a beszoktatási időszakban megteremtett bensőséges kapcsolatokat a mindennapok tevékenységformáiban, a gyermek szocializációs fejlődése, fejlesztése érdekében segíti, követi.

Elengedhetetlen a gyermekkel a reggeli „ érintős „ kapcsolatteremtés. A gyermekről szerzett benyomások segítik az egyéni bánásmódjának megválasztásában. A különleges gondozást, bánásmódot igénylő gyermekeket elfogadó szeretettel, példamutató figyelemmel kíséri, segíti. Lehetőséget nyújt arra, hogy a gyermek gyakorolja azokat a viselkedési, udvariassági formulákat, amelyek az emberi kapcsolattartáshoz, a csoportban éléshez nélkülözhetetlenek. A közös élményekkel az összetartozás élményét erősíti. A csoportban kialakult biztonságot nyújtó szokásrenddel segíti elfogadtatni a gyermekkel a csoport viselkedési szabályait. Hangneme, szeretetteljes kapcsolatteremtő stílusa minta a gyermek, a szülő számára, a gyermeket utánzásra ösztönzi.

 

1. Óvodai ünnepnapok

A program tartalmából fakad, hogy a néphagyományőrzés erősíti az óvodai élet hagyományait és a népszokásőrző és természetóvó jeles napokkal gazdagítja azt. Egy – egy eseményt mindig izgalmas készülődés előz meg. Ez az ünnepre hangoló örömteli közös tevékenykedés a gyermekek szociális viselkedésére maradandó hatást gyakorol.

Óvodánkban hagyománya van a gyermekek születés és névnapi köszöntésének, számunkra ez várva várt esemény. A gyermek központba kerül, társai rá figyelnek, vele törődnek, őt ünneplik.

A gyermekek számára fontos ünnep az Anyák napja. Az anya köszöntésére a gyermek érzelem teli aktivitással készül. Az óvónő az érzelmi kötődés mélyítését szorgalmazza, az ajándék készítés segítésére és nem a szereplésre koncentrál.

Az közös élmények a gyermek szociális kapcsolatrendszerét bővítik, erősítik.

Tanulja a helyét a csoportban, a családban.

 A népszokásőrző jeles napok cselekményeit meghatározott rituálék szabályozzák. Fontos, hogy az óvónő ebből annyit vegyen át, amennyi a gyermekek életkorának megfelel. A folyamat lényege, hogy mindennek eljön az ideje amire minden évben ugyanakkor, ugyanúgy illik készülni.

A természetóvó jeles napok során a gyermek érzelmein át ismerkedik meg az élővilággal: a madarak a fák, a Föld számára „ társ „.

/ A jeles napok felsorolását lsd. Az Évkör c. mellékletben./

A jeles napokra való készülődést színesítik a kompetencia alapú programcsomagból beépíthető, általunk eddig nem végzett tevékenységek. Pl. gyertyamártogatás, kelmefestés, legényavatás stb.

A természetóvó jeles napokhoz szorosan kapcsolódnak A Tűz, a Víz, a Föld, a Levegő témakörök ezzel kapcsolatos témái./ pl. T2, T3,F5,F8,stb./

 

Az ünnepi készülődésben az érzelemfokozó hangulati elemek kiteljesedését az ünnepnap adja.  Az ünnepnapok másságát, hitelességét tükrözze az óvónők és a gyermekek öltözéke is.

 

A szocializálódást segítő nevelés személyiségfejlesztő hatása:

 

A szocializációs folyamatban a gyermek teljes személyisége fejlődik. A mindennapokban az önkipróbálási vágy szükséglete, a jeles napokon a               „ másként „  viselkedés vágya a szociális viselkedésben a gyermeket egyre magasabb szintre juttatja. A gyermekben alapozódnak azok a készségek, amelyek további fejlesztésének feltételei. Alakul szociális beleérző képessége, kapcsolatteremtésben kezdeményezővé válik, elsajátítja a társas együttélés viselkedésnormáit. A másság elfogadási folyamatában formálódik segítő- és tolerancia készsége. Az udvariassághoz, az illemhez tartozó szokásokat: a köszönés, a megszólítás, a mással való viselkedés, a vendégfogadás, a kultúrált étkezés alapformáit stb. az együttélés során gyakorolja. A közös élmények, a tevékenységek állandó körforgása, a megerősítő szeretet kialakítják a gyermek biztonságérzetét. A gyermek pozitív szocializálódását derűs, jóindulatú felnőttek segítik. Az óvónő a nevelés eszközeit tudatosan gazdagítja a hagyományápolás érzelemfokozó eszközeivel.

Mivel csoportunkban sok a hátrányos helyzetű és cigány gyermek, ezért fokozottabban figyelünk az ő szociális magatartásuk fejlődésére. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésekor célunk, hogy az érdekes, motiváló tevékenységek végzése során a gyermekek könnyebben beilleszkednek a közösségbe és sajátítják el a közösségi élet szabályait./ viselkedés, étkezés, tisztálkodás, egymás iránti tolerancia stb./ A gyermekek által elsajátított szociális magatartás segítségével szeretnénk a családok szemléletmódján is változtatni. A kompetencia alapú program segítséget ad az óvónőknek ahhoz, hogy saját személyiségüket és a nevelés környezetét olyanná tudják formálni, amely alkalmas a szociális kompetenciát növelő közvetett hatások kifejtésére, másrészt olyan eszköztárral tudja ellátni a gyermekeket, melyek révén közvetlenül is fejleszteni tudják a szociális kompetenciát megalapozó részképességeket és attitűdöket. /pl. bábok, saját készítésű játékeszközök stb./

 

- Az óvónő helye és kapcsolatai a csoportban.

Az óvónő a gyermekek közösségi életének irányítója.

Az óvónő modell a gyermekek számára, miközben maga is a közösség tagja. Az óvónő magatartása határozott, ugyanakkor barátságos, szeretetteljes, őszinte.

A gyermekekkel mindig igazságosan és differenciáltan, egyéni sajátosságaikhoz igazodva bánik.

Az óvoda dolgozóinak közössége azonos pedagógiai elveket vall, a gyermekek iránt támasztott igények, követelmények azonos elvek szerint valósulnak meg.

 

- A gyermek helye és kapcsolatai a csoportban

Az óvodai gyermekközösség alakulásában első eredmény, ha minden gyermek jól érzi magát a csoportban, megtalálja helyét a társai között. Ahhoz, hogy a gyermek a csoport tagjának érezze magát, tapasztalnia kell, hogy számon tartják, hogy szükség van rá.

Az óvónő reggelente üdvözli az érkező gyermekeket.

Közösen tartják számon, ki van jelen, ki hiányzik és miért.

Az óvónő folyamatosan fenntartja a gyermekek egymás iránti érdeklődését.

Segíti a baráti párok kialakulását. Elősegíti, hogy a gyermekek együttműködve közösen oldjanak meg feladatokat, ösztönzi őket, hogy társaiktól is kérjenek, és társaiknak is adjanak segítséget.

A gyermekek között kialakult kapcsolatokban jelentős szerepe van a beszélgetésnek. Az óvónő igyekszik beszédre serkenteni a hallgatag gyermeket is azzal, hogy beszélgetést kezdeményez.

 

Az értelmi nevelés helye a programban:

 

A program játékba ágyazott hagyományőrző tevékenységeivel kínálja a gyermekeknek a változatos cselekvésen alapuló tapasztalatszerzés lehetőségeit. A gyermek tevékenységének az állandóságát a gyermek érdeklődési vágya tartja fenn. A cselekvés során a gyermekben kellemes érzés, jóleső belső érzelem támad.

Az érzelem a gyermeki érdeklődés egyik irányítója, mozgatója, így az érzelmi állapot mindig a cselekvés akarásának elindítója. A gyermek, ami iránt érdeklődik, törekszik megismerni, így indul a megismerés folyamata. Érzékszervein keresztül szerzi a tapasztalatokat, az érzelmi benyomásokat. Ugyanígy cselekvésre készteti a mozgás által szerzett tapasztalat, amikor a mozgásöröm készteti az újabb és újabb próbálkozásra. Ezek az érzékszervi- mozgásos sémák tapasztalatai indítják el a tanulás folyamatát. Ezt a tanulási folyamatot felgyorsítja a környezet érzelmi hatástöbblete: a gyermek értelmi képességei fejlődnek.

 

 

Az értelmi nevelés célja:

 

• A gyermek értelmi képességeinek alapozása, fejlesztése.
• Aktív cselekedtetéssel, az érzelmi hatások felerősítésével eljuttatni a gyermeket a szimbolikus, egocentrikus gondolkodástól a szemléletes, a tapasztalaton alapuló gondolkodásig, fogalomalkotásig.
• A gyermek az ismereteket önmaga szerezze meg, ehhez segítse hozzá az óvónő azzal, hogy biztosítja számára az érdekes, cselekedtető, a gyermek előzetes tudására építő ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszert.
• Az ismeretek fenntarthatóak legyenek, alapozzák meg az élethosszig tartó tanulás folyamatát ezzel megteremtve az esélyegyenlőséget.
• Fejlődjön a gyermek életpálya- építési kompetenciája azzal, hogy kipróbálhatja, mely területen erős, melyben gyengébb, kialakul érdeklődési köre.
• Az egyéni differenciálás alkalmazásával minden gyermeket a tőle elvárható legmagasabb értelmi szintre fejleszteni.

 

Az óvónő a folyamatban:

 

Megteremti a gyermek értelmi fejlesztéséhez szükséges optimális feltételrendszer egyensúlyát. A néphagyományőrzés tevékenységeinek megszervezése, beillesztése nagy körültekintést kíván, mert az ingerekkel elárasztott gyermek könnyen passzivitásba vonul. Az egyéni fejlesztés alapja, hogy az óvónő a játéktevékenységeken keresztül megismeri a rábízott gyermekek egyéni sajátosságait. Megfigyeli, ki mivel dolgozik szívesen, mi érdekli, milyen ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkezik, az értelmi funkciója milyen szinten áll. Milyen élmények jelennek meg a gyermek játékában, tapasztalatokat gyűjt a gyermek mozgásfejlettségéről stb.

Az óvónő a megfigyelés során számon tartja azokat a gyermekeket, akiknél nem tapasztalható belső szükségletből fakadó érdeklődés, nem fejtenek ki alkotó tevékenységet, a társas kapcsolatokban nem kezdeményezők. A családdal együttműködve alakítja ki az egyes gyermekhez igazodó módszereket, amellyel az érintett gyermeket elindítja a fejlődés útján.

A program tartalma jó lehetőséget nyújt az olyan helyzetekre is, amikor a gyermekek maguk vizsgálódhatnak, megbeszélhetik a jelenségeket. Az óvónő magyarázatkeresésre, elgondolkodtatásra indítja őket, fedezzék fel a világot, éljék át az „ aha „ élmény örömét.

Ennek az örömnek az átélését segítik  a kompetencia alapú program                    „ kísérletezős „ témái, pl. víz olvasztása, fagyasztása, párologtatása, melegítése, hűtése, festése, szűrése, a szél építő és romboló munkája stb.

Fontos a motivációs helyzetek átgondolása és a gyermekek differenciált értékelése. A pozitív megerősítés hatására a gyermek megtanul bízni önmagában.

 

Az értelmi nevelés személyiségfejlesztő hatása:

 

A gyermek érzékszervein keresztül, tapasztalati úton ismeri meg az őt körülvevő világot. A hagyományápolás során átélt alkotó tevékenységek fejlesztik a gyermek értelmi képességeit, ez sikerre motiváló erő. A sikerélmények hatására az emlékezeti bevésés erősebb és újra átélésre ösztönzi a gyermeket. Az érzelmi többlet fokozza az értelmi fogékonyságát. A közös tevékenységek, a beszélgetés során ráérez az együttgondolkodás örömére, fejlődik kifejező és problémamegoldó képessége, gondolkodása.

A hagyományőrző szemléletű nevelés az aktív cselekedtetéssel fejleszti a gyermek értelmi képességeit. A gyermek a differenciált bánásmód hatására jut el a saját értelmi képességeinek legmagasabb szintjére.

 

Az anyanyelvi nevelés helye a programban:    

 

Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír.

A hagyományőrző szemléletű nevelés tudatosan ráirányítja a figyelmet az anyanyelv szépségeire. A gyakori mondókázás, a mindennapos mesélés, az éneklés, a hagyományápoló tevékenységek gyakorlása által a gyermek intenzívebben részesül az anyanyelv szépségeiben, élményeiben.

Az anyanyelv jelrendszerét a gyermek a játékos tevékenységek, a társas érintkezés során, utánzás alapján sajátítja el. A beszédtanulást befolyásolja a gyermek ép idegrendszere, a családi és az óvodai környezete.

 

Az anyanyelvi nevelés célja, feladatai:

 

• A gyermekek beszédkészségének gondozása, fejlesztése.
• Oldott, derűs légkör megteremtése, melyben a gyermek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik.
• A gyermekek anyanyelvi fejlesztése alapozza meg a későbbi írás és értő olvasás elsajátítását.
• A cigánygyermekekre jellemző sajátos beszédhibák, helytelen nyelvi kifejezések csökkentése, megszüntetése szakember segítségével.

 

Az óvónő a folyamatban:

 

A gyermek nyelvi fejlesztéséhez nélkülözhetetlen  a családok anyanyelvi kultúráltságának ismerete, kiemelt figyelmet fordítva a cigány gyermekekre.

Az óvónő a kapcsolattartás során meggyőzi a szülőket az otthoni anyanyelvi élmények fontosságáról: az olvasott mesék, versek azért fontosak, mert a szülőt köti az írott szöveg és a gyermek addig sem hall rossz példát a cigányságra jellemző nyelvhasználatból.

Az óvónő tudatosan törekszik a saját és felnőtt környezete beszédkultúrájának csiszolására, hiszen beszédpéldája hat a gyermekre, szülőkre, munkatársakra.

Nyitott légkört teremt, melyben könnyen létrejön a kommunikációs helyzet. Fontos a nyugodt, természetes helyzet, ahol teret nyújt a gyermek közlési vágyának, ahol a gyermek nyíltan, őszintén beszél arról, ami őt foglalkoztatja.

A gyermeket sikerélményhez juttatja, mert a beszédöröm a gyermekre serkentőleg hat. Kultúrált, rövid, pontos meghatározással segíti a gyermek beszédértésének alakulását.

A gyermek a szóbeli közlés elemeit utánzással sajátítja el, amit az óvónőhöz való érzelmi kötődés megerősít. A testközelség a gyermek elemi szükséglete. A személyes segítségnyújtás közben jó lehetőség adódik arra, hogy a felnőtt beszélgessen a gyermekkel. A beszéd nemcsak az érintkezés, a viselkedés -szabályozás hanem a gondolkodás eszköze is. A beszéd és a gondolkodás fejlődése szorosan összefügg. A gyermeki gondolkodás szemléletes cselekvő tevékenység, ezért feltétele a szókincsgyarapításnak az állandó cselekvés fenntartása. A játékot, a hagyományőrző és természetszerető tevékenységeket kísérő kommunikációs helyzetek lehetőséget nyújtanak a gyermek differenciált fejlesztésére. A szerepjátékok párbeszédei, a társas játékok, a mozgásos játékok szabálymegfogalmazásai mellett a népszokásőrző tevékenységek is gazdagítják a gyermek szókincsét. Az óvónő által szervezett nyelvi játékok, a szavak játékából fakadó örömszerzésen túl sikerélményhez juttatja a gyermeket. Tudatos fejlesztés céljából is kezdeményezhet beszélgetést egy – egy gyermekkel vagy gyerekcsoporttal. Az aktivizálás, a beszéltetés és beszélni hagyás az óvónő feladata. Közben alakul a gyermek beszédfegyelme, önuralma.

Az óvónő figyelemmel kíséri az egyes gyermekek beszédértési, beszédtechnikai szintjét. A gátlások oldásához a báb varázslatos ereje nagy segítséget nyújt. A felismert beszédzavarok, hibák esetén a szülővel és az érintett szakemberrel együttműködik. Napi nevelőmunkájában a gyermek helytelen, rossz kiejtéseit helyesen ismétli meg, hasonló mondatba helyezve, feltűnően.

Az anyanyelvi nevelés szerves része  a képeskönyvek nézegetésén keresztül a könyvek szeretetére, a későbbi olvasás megszerettetésére nevelés.

 

 

Az anyanyelvi nevelés személyiségfejlesztő hatása:

 

A gyakori mondókázás elvezeti a gyermeket a beszéddallam, az anyanyelv ritmusának megérzéséhez. A mindennapok szokásőrző tevékenységeihez fűződő kifejezések a gyakorlás során valódi tartalmat kapnak. A jeles napokat kísérő hangulatfokozást, érzelemmélyítést kifejező szavak átkerülnek a gyermek mindennapi szóhasználatába. A gyermek az oldott, elfogadó környezetben az anyanyelvét egész nap gyakorolja, utánozza. Szabadon fejezi ki önmagát, közlési vágya érvényesül. Befogadó és érdeklődő, másokat is képes meghallgatni. Élményeit képes elmondani, mondatokban kifejezni. Helyesen használja a nyelvtani kifejezésmódokat, ismeri a használt szavak tartalmát. Figyelme, koncentráló készsége fejlődik, gondolkodása fogalmi szintre tevődik. Magabiztossága abban tükröződik, hogy szívesen beszél. A gyermeki biztonságérzet megerősödik, a gyermek teljes lényével érzi, hogy elfogadják. Ez a megerősítés, a létrejövő kapcsolat indítja el a nyelvi kifejezőképességének további fejlődését.

 

Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése a programban kiemelkedő helyet foglal el. A mindennapok egyszerű szóbeli közlése megértésén túl hozzájárul, hogy a népi életmód szavai ne merüljenek feledésbe. A program megvalósítását segítő          „Játszunk? Természetesen! „ c. kiadvány a gyermekek számára érdekes anyanyelvi játékokkal színesíti és segíti az anyanyelvi nevelést. A szókincsfejlesztés az intelligencia alakítás egyedi jegyeket hordoz. A gyermek a nyelv elsajátítása során teljes személyiségében fejlődik.

 

 

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

 

 Az óvoda személyi és tárgyi feltételei

 

Óvodánk egy vegyes életkorú csoporttal működik.

A csoportban két szakképzett óvónő és egy képesítés nélküli dajka foglalkozik a gyermekekkel.

A csoportszoba bútorzata a gyermekek méretének megfelel, de esztétikailag kifogásolható: régi, kopott, felújításra illetve cserére lenne szükség.

Az óvoda könyvtára szegényes, szinte csak az óvónők saját könyvei találhatók benne.

Az oktatáshoz szükséges eszközök száma minimális, ezért igyekszünk természetes eszközöket használni, melyeket a gyermekekkel közösen gyűjtünk össze.

Az öltözőszekrények kopottak, elavultak, a gyermeklétszámhoz viszonyítva kevesek.

Az udvari játékok elavultak, felújításra illetve cserére szorulnak.

Kevés az udvari játékeszköz: homokozó játékok, labdák, ugrókötél stb.

 

 

2013. márciusi személyi és tárgyi feltételek:

A csoporttal egy óvónő foglalkozik, aki egyben az óvodavezető. Az óvónő munkáját egy szakképzett és egy szakképzetlen dajka segíti.

A jelenleg Gyes-en lévő szakképzett dajka munkáját szociális gondozó végzettségű közmunkás látja el.

 

Az óvoda feltételrendszerének fejlesztése:

 

A törvénynek megfelelő működtetéshez szükséges még egy óvónő felvétele.

 

Az óvodai neveléshez szükséges személyi feltételek létszámot tekintve megfelelőek: két szakképzett óvónő és egy dajka foglalkozik a gyermekekkel.

Az óvónők folyamatosan vesznek részt tanfolyamokon, továbbképzéseken a szakmai előrehaladás érdekében.

A dajkának minél előbb szakképesítést kell szereznie, hogy megfelelően tudja segíteni az óvónők munkáját. / lsd.: 3. sz. melléklet : Továbbtanulás, továbbképzés /

Az óvodai neveléshez szükséges tárgyi feltételeket a fenntartó biztosítja, az óvodának saját pénzügyi forrása nincs.

Sajnos a szűkös anyagi keretek miatt nagyon kevés eszköz áll a rendelkezésünkre. A kompetencia alapú programcsomag bevezetése nem kíván drága eszközöket, de az óvónők által készített eszközökhöz szükségesek az alapanyagok.

Nagyobb eszköz beszerzését a homok – víz asztal jelenti, melyet a település vállalkozóinak segítségével szeretnénk megvalósítani.

Fontos feladat az óvoda könyvtárának fejlesztése, a gyermekek által használt mesekönyvek számának növelése.

 

Szükségszerű az udvari játékok fejlesztése, ugyanis a gyermeklétszámhoz viszonyítva kevés, és a meglévőket is folyamatosan javítani kell.

Elengedhetetlen a homokozó szakszerű körbekerítése, feltöltése és használaton kívüli időben a lefedése.

 

Az udvar ugyan körbe van kerítve, de a kerítés sok helyen rongálódott, ezért javításra szorul.

Fontos lenne a kerítés előrébb helyezése, hogy az udvari szeméttároló az óvodások által használt területen kívül legyen, mert balesetveszélyes.

 

Az udvari játékeszközöket fa játékokkal szeretnénk bővíteni./ babaház, hinta, mászóka / Különböző terepeket szeretnénk kialakítani: homokos, füves, gumitéglás, kiskert. A gumitéglás rész fölé tető lenne célszerű, hogy sáros, esős időben is megoldható legyen a gyermekek szabad levegőn való mozgása.

 

A gyermekek étkeztetése terén megoldódott a probléma: a fenntartónak sikerült saját főzőkonyhát kialakítani és üzemeltetni.

Az óvodában működő melegítő konyha helyet biztosít a gyermekek ilyen irányú tevékenységeihez.

 

2013. márciusi állapot: A pályázatokban való sikeres részvételnek köszönhetően eszközkészletünk sokat gyarapodott, a bútorok cseréje megtörtént. Felújításra került a mosdó és az öltöző, az udvar felújítása folyamatosan történik, jelenleg is tart.

 

 

Az óvodai élet megszervezése:

 

1. 1.     A nyitvatartási idő

 

Az óvoda a helyi igényeknek megfelelően reggel 6.30 órától délután 16.30 óráig tart nyitva.

 

1. 2.     A csoport szervezése

 

Mivel óvodánk egy csoporttal működik, és a gyermekek életkora eltérő, ezért osztatlan csoporttal dolgozunk.

Ez előnyös a program megvalósításának szempontjából, mert a családias légkörben a kisebb gyermek tanul a nagyobbaktól: kezdetben csak nézője, próbálgatója a színes, változatos tevékenységeknek, később, ha képességei engedik, tevékenyen vesz részt. A nagyobb gyermekek segítik a kisebbek szocializációs folyamatát.

 

1. 3.     Napirend

A napirend folyamatos, az egyes tevékenységformák játékba integrálva jelennek meg.

A gondozási teendők, étkezés, pihenés időtartama a gyermekek igényeihez, tempójához igazodik.

 

7 órától 12 óráig  SZABAD JÁTÉK

• Mozgásfejlesztés / kötelező vagy kötetlen/
• Felajánlott, választható tevékenységek
• Igény szerinti gondozás, testápolás
• Tízóraizás
• JÁTÉK A SZABADBAN

 

       12 órától 15 óráig EBÉD / előtte és utána gondozás/

                                    PIHENÉS

 

       15 órától 17 óráig Folyamatos ébredés, uzsonnázás, testápolás

                                    SZABAD JÁTÉK

                                    JÁTÉK A SZABADBAN

                                    Hazabocsátás

 

1. 4.     Heti rend

Állandó napot igénylő tevékenységek:

• Testnevelés foglalkozás
• Környezetmegismerő séták
• Nyers zöldségfélék, gyümölcsök feldolgozása, sütés

A többi tevékenységforma az aktualitásnak és komplexitásnak megfelelően bármelyik időpontban megjelenhet.

 

 

1. 5.     Tervezés és értékelés

 

A közösen kialakított helyi „ ÉVKÖR „ az éves tervezést áttekinthetővé teszi. Az évszakonkénti lebontás már részletesebb rendszerezést nyújt. 

Az évről évre visszatérő jeles napok hagyományteremtését az  „ Ünnepeink rendje „ összeállítás segíti, amelyben az előkészületek folyamatát hangoljuk össze. A közösen elfogadott és tervezett tevékenység ismeretében tervezzük a kapcsolódó műveltséganyagot évszakonkénti lebontásban. A tevékenységek további tervezését az óvónők módszertani szabadsága határozza meg.

A folyamat tervezésekor az óvónők élnek a kompetencia alapú programcsomag által nyújtott lehetőségekkel, és az aktualitásoknak megfelelően igyekeznek azt beépíteni.

 

A program megvalósítása során módszereinket igyekszünk úgy választani, hogy a gyermekek saját maguk szerezzenek tapasztalatokat, ők fedezzék fel a problémákat, összefüggéseket, megoldásokat.

 

 

Ennek érdekében projektrendszerű életmódszervezést, tervezést, megvalósítást alkalmazunk, melynek jellemzői:

 

• A téma többoldalú megközelítése
• Tevékenységorientált
• Valóságos feladat-és élethelyzetekben való ismeretszerzés
• Integrálja az egymáshoz kapcsolódó ismereteket
• Játék, munka, tanulás ötvöződik a gyermekek tevékenységeiben, nem különülnek el egymástól
• Több nap vagy hét folyamán teljesedik ki
• A környezet külső megjelenésében is tükröződik a tevékenység, amely a gyermeki produktumban nyilvánul meg

 

Az óvónők feladatai:

 

• Szerteágazó előkészítés, szervezés
• Eszköz- és tevékenység feltételek biztosítása
• A gyermek előzetes ismereteire való építés
• A gyermekekkel való együttműködés / nem felülről vezérlés!/
• Ösztönzés, problémamegoldást segítő hozzáállás

 

A megvalósítást segítő módszerek közül előtérbe helyezzük a cselekvést, felfedezést, keresést, kutatást, megfigyelést, kísérleteket, méréseket, vizsgálatokat, feljegyzések készítését rajzzal, gyűjtőmunkát, könyvek, számítógép használatát, séták, kirándulások szervezését, szülők bekapcsolódását, segítségük kérését az együttnevelés megvalósításának érdekében.

 

 

Szervezeti keretek-munkaformák

• Frontális
• Csoportos – mikro csoportos
• Egyéni

 

• Tervezett – spontán
• Kötelező – kötetlen
• Egyéni – csoportos

 

• Eltérő időkeret – egyénre szabott

 

A nevelési feladatokat 6 hónapra tervezzük, a foglalkozási anyagot 1 témakörre előre.

Az óvónők havonta megbeszélést tartanak, melyen értékelik az elmúlt időszakot és egyeztetik a következő teendőket.

Az eltelt időszak értékelését a csoportnaplóban, a gyermekek fejlődését az erre a célra készített nyomtatványon folyamatosan végzik.

 

A gyermekek fejlődésének nyomon követése:

Minden gyermekről óvodába lépésétől kezdve személyiség naplót vezetünk, mely tartalmazza az óvodáskor előtti anamnézist,a gyermek állapotát az óvodába lépéskor,a fejlődés nyomon követését( testi, értelmi, szociális, verbális képességek) a gyermekek mérését, fejlesztési tervét, három havonkénti értékeléseit.

 

 

Ellenőrzés és értékelés rendszere

 

Az óvodában ellenőrzési joga van az óvodavezetőnek.

Ellenőrzési munkáját előre bejelentett időpontban végezheti.

Az ellenőrzési folyamat a csoport neveltségi szintjére és a gyermekek egyéni fejlettségi szintjére irányul.

 

A gyermekek mérése, értékelése: 

Négy nagy területet mérünk:

• Értelmi képességek
• Testi képességek
• Verbális képességek
• Szociális képességek

Az óvónő a folyamatos feljegyzések alapján állapítja meg a hiányosságokat, és ennek megfelelően fejleszti az egyes gyermeket a differenciálás elvét előtérbe helyezve.

 

Kapcsolatrendszer:

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését.

Nagy hangsúlyt fektetünk a családokkal történő együttműködésre, amelynek formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg.

Az óvodapedagógusok figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítik az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel amelyek óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvodánk nyitott és kezdeményező.

 

Az óvoda és a család kapcsolata:

 

Az óvoda és a család kapcsolatrendszerében a program új lehetőségeket tár fel.

Az óvoda a néphagyományőrzés és az értékteremtés kezdeményezőjeként újraéleszti a nép, az adott közösség hagyományait, egyben új megvilágításba helyezi a család biztonságadó szerepét.

Igyekszik megteremteni az egyensúlyt a családi és az intézményes nevelés között úgy, hogy kiegészíti, gazdagítja azt.

Az óvodában folyó néphagyomány ápolás hatására a családoknál olyan szokások jelennek meg, amelyek életmódjukban szemléletváltást jelentenek: vállalják, magukénak kezdik vallani a múlt értékeit.

A gyermek az együttlétekből a családi – óvodai egymáshoz tartozás örömét kapja örökül. A közös együttlétek során a szülőkben és a gyermekekben nő a közös tevékenységek iránti igény.

 

Feladataink

• A családban és az óvodában folyó nevelési sajátosságok kölcsönös megismerése a különbözőség elfogadásának közvetítése.
• A családok sajátosságainak, szokásainak figyelembevételével a segítség családokhoz illesztett megoldásainak keresése, az intervenciós gyakorlat érvényesítése.
• Pedagógiai elveinkkel megegyező szülői kérések, javaslatok figyelembevétele, megvalósítása
• A családi nevelés hiányosságaiból eredő hátrány csökkentése érdekében a szülőkhöz való közelítés oly módon, hogy abból egyértelműen a segítőkészség és az együttműködés szándéka tükröződjön.
• A szülők környezettudatos magatartásának befolyásolása, szokás normarendszer elfogadtatása
• A gyermekek fejlődéséről nyújtott folyamatos és hiteles tájékoztatás, modell értékű nyílt kommunikáció során, a gyermekek iskolai beilleszkedésének közvetett segítése.
• A családok kultúrájának megismerése, közvetítése

 

Az együttműködés alapelvei

• A nevelésben a család elsődlegességének elismerése, tisztelet a szülő iránt.
• A család szokás-norma rendszerének megismerése, elfogadása.
• A gyermek fejlődéséről folyamatos, hiteles tájékoztatás.
• Pedagógiai elvünkkel egyező szülői kérések, javaslatok figyelembevétele, megvalósítása, eredményességének figyelemmel követése

 

A család és az óvoda kapcsolatának színterei, alkalmai:

• Beiratkozás
• Anyás beszoktatás
  • Szülői értekezletek
  • Családlátogatások
  • Nyílt napok
  • Fogadóóra
  • Sz. M. K. hatékony működése
  • Közös ünneplések
  • Közös udvarrendezés
  • Szelektív hulladékgyűjtés
  • Családi munka délelőttök /karácsony, húsvét,farsang/
  • Családi kirándulások
  • Családi gyermeknap
  • Egészségvédő projektnap
  • Kérdőívek: elégedettség vizsgálat

 

Az óvodában létező hagyományos kapcsolattartási formákat a programból fakadó tartalmi sajátosságok gazdagítják, egyben hatnak a családok szemléletmódjára.

A közös tevékenységek felébresztik az otthoni kipróbálás vágyát, egyre több család életmódjában évről évre visszatérően jelennek meg az ünneplés óvodában látott elemei.

A közös együttlétek érzelmi többletet jelentenek a résztvevő felnőtteknek, gyermekeknek, mindenki kölcsönösen tanul, gazdagabbá válik.

 

Egyéb partnerkapcsolatok:

 

Az általános iskolával a kapcsolattartás folyamatossága az együttműködés nélkülözhetetlen eleme.

A kölcsönös látogatások, közös ünneplések lehetőséget adnak egymás munkájának megismerésére, a programok összehangolására.

Mivel egy épületben, közös irányítás alatt működik az óvoda és az iskola, így a pedagógusok és a gyermekek napi kapcsolatban állnak egymással.

Ez megkönnyíti az óvodás gyermekek iskolába való beszokását, hiszen ismerős helyre, jól ismert felnőttek és gyermekek közé kerülnek.

 

A két intézmény szétválása után is célunk megőrizni jó kapcsolatunkat a kialakult hagyományok, jó gyakorlat folytatásával.

Nevelésünk egyik fő feladata, hogy a gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés eredményeként belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik. 

Oldal: HOP
TAKTABÁJI "KÉK IBOLYA" ÓVODA - © 2008 - 2024 - taktabaji-kekibolyaovi.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat